A tapolcai Deák Jenő Kórházban megszűnik az aktív belgyógyászati ellátás, az intézmény ez irányú feladatait az ajkai Magyar Imre Kórház veszi át. Tapolcán csak a krónikus belgyógyászati és ápolási osztály marad – derül ki a Veszprém megyei ellátásszervezésről szóló, lapunk birtokába került dokumentumból. A Töreki-Vörös Ibolya, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója által aláírt, május 13-i keltezésű, május 17-től érvényes tervezet a következőket rögzíti:
- A Deák Jenő Kórház aktív belgyógyászati TEK szerinti ellátását a Magyar Imre Kórház biztosítja.
- A Magyar Imre Kórház krónikus és ápolási TEK szerinti ellátás a tapolcai kórháznál marad.
- A Csolnoky Ferenc Kórház (Veszprém) belgyógyászati osztály krónikus kimenete a saját kapacitáson túl a Deák Jenő Kórház.
A dokumentum ugyanakkor nem ejt szót arról, hogy mi lesz a tapolcai egynapos sebészeti ellátás, valamint a tüdőgondozó sorsa. Ám az intézmény szempontjából nem sok jót ígér, hogy a megye más kórházai esetében a tervezet feltünteti a különböző ellátások folytatását. Például a zirci Erzsébet Kórház nevénél szereplő bejegyzés arról tanúskodik, hogy az egynapos tevékenység elindult. (A dokumentumot itt olvashatja: 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal)
A tüdőbetegségek kezelésére egyébként kitűnő adottságokkal rendelkezik az intézmény: a tapolcai barlangot a huszadik század elején tárták fel, a második világháborúban óvóhelyként működött. Ekkor fedezték fel, hogy a tüdőproblémákkal küzdőkre jótékony hatással van a barlang levegője, amely később tudományos igazolást is nyert. A barlang jelenleg az egészségügyi intézményhez tartozik, de a közelben van a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Pelion szálló is, amely közvetlen lejárattal rendelkezik a barlangba. Szintén figyelemreméltó, hogy a tapolcai kórház járóbeteg-ellátását és egynapos sebészetét az elmúlt években unós forrásból fejlesztették, az intézmény ingatlana tehát jó állapotnak örvend.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk a tapolcai kórháznak, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az intézményt fenntartó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Miniszterelnökségnek. Választ cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk. Amint érkezik reakció, frissítjük írásunkat, vagy új cikkben számolunk be róla.
Emellett magánszemélyként telefonon érdeklődtünk a tapolcai kórháznál is. Az intézményvezető titkárságát kértük kapcsolni, ahol az egyébként készséges ügyintéző semmilyen érdemi információval nem tudott szolgálni. Mint mondta, nincs információja arról, hogy az egynapos sebészeti ellátás mikor indul újra.
A tapolcai kórház agóniája nem most kezdődött: első ízben 2012-ben szüntette meg az egészségügyi kormányzat a sebészeti és belgyógyászati osztályt, ami az aktív ellátás végét jelentette. Eközben ugyanakkor megindult a járóbeteg-ellátás fejlesztése is. Hat évvel később, 2018 tavaszán – tehát a választási kampány idején – aztán újraindult a belgyógyászati ellátás, igaz csak 15 ággyal, amit a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében függesztettek fel.
„Ez soha nem eredményezett kórházbezárást és most sem fog”
A kórházi ágyak számának leépítése, illetve egyes kórházak esetleges bezárása az elmúlt napokban ismét előkerült. Ennek apropóját az adta, hogy alig néhány napos határidővel e hét keddig kellett (volna) összeírniuk az Egészségügyi Szakmai Kollégiumok tagozati elnökeinek, hogy a szakterületükön országos szinten mennyi fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és földrajzi elhelyezkedéssel. Az erről szóló levelet Kollár Lajos miniszteri főtanácsadó szignálta, jelezve: az adatok bekérésével Kásler Miklós kérésének tesz eleget, és egyben elnézést kér a szűk határidőért.
A levelet saját Facebook-oldalán nyilvánosságra hozó Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány a jogállási törvénnyel „szétverte” az egészségügyi ellátórendszert, aminek következménye, hogy kórházakat, rendelőintézeteket kell bezárni. Ezt pedig nem szakmai alapon, hanem ötletszerűen, az igényeket nem ismerve, „a kialakult mutyik mentén” teszik meg.
Az ügyben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is kifejtette véleményét. A szervezet szerint a kérés komolytalanságát jelzi a rövid határidő, emellett a szakmák nem a szorosabb együttműködésben, hanem a saját működési rendszerük megőrzésében érdekeltek, ami nem rugalmassá, hanem merevvé teszi a teljes rendszert.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményben igyekezett cáfolni, hogy kórházakat és rendelőket szándékoznának bezárni. Mint írták, a szokott módon csak azt kívánták felmérni, az aktuális helyzetben milyen minőségi és mennyiségi ellátásra van szükség. „Ez soha nem eredményezett kórházbezárást és most sem fog”– tették hozzá a közleményben.
