Kérjen előzetes normakontrollt a köznevelési törvény sztrájkjogot korlátozó módosítására – ezt kérte múlt szerdán Novák Katalintól a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az érdekképviseletek arra figyelmeztették az államfőt, hogy az alaptörvény megengedi a köztársasági elnöknek: ha alkotmányellenesnek érez egy törvényt vagy rendelkezést, akkor azt előzetes normakontrollra küldheti az Alkotmánybíróságra. Mivel pedig a sztrájkhoz való jog alapjognak számít, a köznevelési törvény sztrájklehetőségeket korlátozó rendelkezései minimum gyanúsak lehetnének ebből a szempontból.
Novák Katalin azonban információink szerint sem nyilvánosan, sem informálisan nem reagált a tanárok kérésére, ahogy nem válaszolt a Magyar Hang témában küldött kérdéseire sem.
Ehelyett tollat ragadott: a parlament.hu honlapon elérhető adatok szerint a köztársasági elnök éppen 25-én, a tanárok kérésével egy időben kapta meg Kövér László házelnöktől a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló salátatörvényt (ami a köznevelési törvény módosításával gúzsba köti a pedagógusokat is). Május 26-án pedig alá is írta, majd még aznap ki is hirdették a Magyar Közlönyben.
Előzetes alkotmányossági normakontrollról tehát szó sem volt. – Ennek oka lehet az is, hogy a köztársasági elnöknek az egész törvénycsomagot kellett volna ellenőrzésre küldenie az Alkotmánybírósághoz, ami hetekre is megakaszthatta volna a salátatörvény kihirdetését – mondta lapunknak Zeller Judit, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakértője. Kérdésünkre hozzátette: bár szinte minden alapjog korlátozható, egy alapjogot sem lehet aránytalanul korlátozni. – Álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozás már aránytalan korlátozása a sztrájkjognak, és ezért egyértelműen alaptörvény-ellenes – fűzte hozzá.
A kormány először február 11-én, rendeleti úton korlátozta a tanárok sztrájkját. Döntésüket a járványügyi veszélyhelyzetre alapozták, ám abban nem volt nehéz észrevenni a politikai töltetet, hiszen a PDSZ és a PSZ napokkal korábban jelentette be, hogy határozatlan idejű országos sztrájkra készülnek, mely során nem mindenütt biztosítanák a gyermekfelügyeletet. A veszélyhelyzeti rendelet ugyanakkor előírta, hogy a pedagógusoknak az általános iskolákban reggel héttől öt óráig, más iskolákban négy óráig biztosítaniuk kell a felügyeletet, az érettségiző osztályok és a sajátos nevelésű igényű tanulók esetében pedig az órák, foglalkozások 100 százalékát meg kell tartani. A kormányrendelet minden más esetben csak az órák megtartásának 50 százalékát írta elő, de ezzel is ellehetetlenítette a teljes értékű munkabeszüntetés lehetőségét.
A köztársasági elnök által május 26-án aláírt törvény ezeket a szigorításokat lényegében változatlan formában hagyta jóvá, a „Novák Katalin nem reagált, rögvest aláírta a törvényt” – mondta a Magyar Hangnak Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője. Mint hozzátette, a két szakszervezet ezért kedden várhatóan újabb levelet küld az államfőnek, hogy megtudják: ha Nováknak ennyire magától értetődő volt a sztrájkjogot is korlátozó csomag elfogadása, indokolja meg, miért nem látott ebben problémát.
Nagy Erzsébet kérdésünkre hozzátette, polgári engedetlenséget nem szervez a PDSZ, mivel szakszervezetük csak a jog talaján működhet. Ám a kollégákat, akik a tiltakozás ezen formáját választják, tökéletesen megértik. – A PDSZ ezeket az eseteket igyekszik továbbra is nyilvánosságra hozni, és az abban résztvevőket az összes jogi eszközzel megvédeni, ahogy azt eddig is tettük – mondta. Mint ismert, a kőbányai Szent László Gimnázium, egyetlen tanár akciójával indult polgári engedetlenségi mozgalomhoz idővel országszerte több tucat iskola és tanárok ezrei csatlakoztak. Az első engedetlenkedő pedagógus, Tóth Viktor ugyanakkor májusban úgy döntött, hogy anyagi és családi okok miatt inkább elhagyja a tanári pályát.
