Nyilvános a Márki-Zayékhoz érkezett amerikai kampánypénzekről szóló titkosszolgálati jelentés
A 2022-es országgyűlési választások kampányában az Egyesült Államokból érkező forrásokat érintő titkosszolgálati jelentés (Forrás: parlament.hu)

Akár egész oldalakat is kitakarva, de nyilvánosságra hozták a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM), illetve több más magyarországi szervezethez az Egyesült Államokból érkezett pénzeket érintő titkosszolgálati jelentést.

Az 52 oldalas dokumentum kifejti, hogy – a Karácsony Gergely főpolgármester egykori tanácsadójához – Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől összesen 3,1 milliárd forint érkezett hét magyar szervezethez tavaly tavasszal, tehát még a választási kampányban és nyáron. A legnagyobb összeg – mint az már eddig is ismert volt –, 1,8 milliárd forint a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz került. Több mint 1 milliárdot utaltak az Oraculum 2020 Kft-hez, ez az ezalenyeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója, a Szigetvári Viktorhoz köthető DatAdat csoport pedig a jelentés szerint 147 millióhoz jutott. 59 millió került a Super Future Kft.-hez, 18 millió az Edemokrácia Műhely Egyesülethez, 13 millió a Gemius Hungary Kft.-hez, míg 2,5 millió a 21 Kutatóközponthoz. A Laokoon Cinema Kft is kapott 4,2 milliót, bár a Hvg.hu már korábban azt írta, hogy a cég szerint ennek a pénznek semmi köze a kampányhoz, az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló potréfilmre érkezett.

A 2022-es országgyűlési választások kampányában az Egyesült Államokból érkező forrásokat érintő titkosszolgálati jelentés (Forrás: parlament.hu)
A 2022-es országgyűlési választások kampányában az Egyesült Államokból érkező forrásokat érintő titkosszolgálati jelentés (Forrás: parlament.hu)

A jelentés felveti, hogy nem ismert, hogyan tudott ekkora összegeket utalni az amerikai szervezet, hiszen annak létrehozása és az első magyaroroszági utalás között eltelt rövid időszak „kétségessé teszi, hogy reális lehetett-e ennyi idő alatt, ekkora összeg gyűjtése mikroadományokból az amerikai magyar diaszpóra körében”. A szöveg szerint a körülmények arra utalnak, hogy „az AD létrehozását valójában a nagy összegű adományok forrásainak leleplezése és legalizálása indokolta”, de arról nincs információjuk, hogy honnak érkeztek hozzájuk a pénzek.

Nemzetbiztonsági kockázatot emlegetnek

A Nemzeti Információs Központ összegzése szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022-es választáson elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – „egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázisépítésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte”. A rendszer zártnak és a politikai nézetek szerint meghatározottnak nevezeték, ennek alátámasztására pedig azt hozták, hogy a DatAdat-csoporthoz köthető személyi kör „lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával”.

A jelentés megállapítása igencsak hasonlít a kormányzati kommunikációhoz: „Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásból tesznek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személye, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással.”

Márki-Zay Péter korábban rendre azt kommunikálta, hogy az amerikai szervezettől érkezett pénzeket – amelyről egyébként ő maga beszélt először a Magyar Hang műsorában – a mozgalom használta fel, nem pedig az ellenzéki pártok. Vagyis, szerinte nem történt törvénytelenség, hiszen a pártok nem külföldi pénzből kampányoltak. Az ugyanakkor már más kérdés, hogy miközben Márki-Zay Péter az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, mozgalmának tevékenységét mennyiben lehet elválasztani a választási kampánytól. Az mindenesetre biztos, hogy az Állami Számvevőszék lát ebben problémát, vizsgálatuk szerint megvalósult a tiltott pártfinanszírozás az 1,7 milliárd forint esetében, a büntetés pedig ilyenkor ennek a duplája. Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből valóban büntetés lesz-e, ha igen, akkor milyen arányban kell majd a pártoknak befizetniük.