Saját kormányzásával hasonlította össze Gyurcsány Ferenc a jelenlegi hatalmat

Saját kormányzásával hasonlította össze Gyurcsány Ferenc a jelenlegi hatalmat

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (Forrás: Gyurcsány Ferenc/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A politika jin és jangjáról, vagyis a közjó szolgálatáról és ezzel együtt a kormányzó hatalom megtartásáról értekezett hétfő reggeli posztjában Gyurcsány Ferenc. Ennek részeként azt is kifejtette, hogy szerinte mi a különbség a mostani vezetés és az ő, 2006 és 2009 közötti kormányzása között.

Tagadhatja-e bárki is, hogy a kormányzás célja a közjó szolgálata, azaz, hogy jobb legyen az élet, hogy jobban működjön a körülöttünk lévő világ, hatékonyabban, kiszámíthatóbban – írta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy a kormányzónak tekintettel kell lennie arra is, hogy döntései ne veszélyeztessék támogatottságát, mert ha ez megroppan, akkor előbb-utóbb elveszti a lehetőségét a kormányzásra, azaz annak a programnak a végrehajtására, amiben hisz, ami szerinte a közjót szolgálatának az alapja. A legjobb döntések tehát egyszerre szolgálják a közjót és a hatalom megtartását. A DK elnöke szerint egy kormányzó két esetben áll komoly dilemma előtt: ha egy döntés ugyan szolgálja a közjót, de erodálja saját hatalmát, vagy ha valami annak az árán erősíti a hatalmon lévő támogatottságát, hogy eközben valójában kárt okoz a kormányzott közösségnek. Az első esetben valamilyen szakmai kérdés racionalitása írta felül a hatalom megtartásának a racionalitását, a másodikban fordítva, a hatalom megtartásának racionalitása überelt valamilyen szakmai megfontolást.

Gyurcsány Ferenc szerint nem az a kérdés, hogy egyszer-egyszer bizonyos szakmai döntéseket felülírnak-e hatalmi szempontok vagy fordítva, hanem az, hogy a kormányzás egészére mi a jellemző. A skála egyik széle azt a helyzetet mutatja, amikor ugyan megmaradt a kormányzó hatalma, de elenyészett az ország, a másik véglet pedig az, hogy ugyan jó dolgok történtek, de a kormányzók elbuktak és ezzel elveszett a kormányzás folytatásának lehetősége. Szerinte Orbán Viktor 2010 utáni kormányzása arra példa, hogy a párt, a pártelit hatalmi szándéka miként győzte le a közjó szolgálatának szempontjait. Elvétve találunk csak olyan területet, ahol ma jobban teljesít Magyarország, mint egy évtizede. 2006-2009 kormányzását ugyanakkor ellenkező előjelűnek nevezte, „azt az időszakot a közjót szolgáló tisztességes, jó tervek, szándékok, nem egyszer döntések, változások, jellemezték, de ráment a politikai többség”.