Ha teljesen nem is, de 90-95 százalékban kompenzálja az állam a főváros veszteségeit, amiért elfogadják az országbérletet és a Pest vármegyebérletet a budapesti tömegközlekedési járatokon. Ez derül ki a BKK lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatásából. A társaságot annak apropóján kerestük, hogy immár több mint fél éve életbe lépett a tarifareform, amelyet a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kezdeményezésére hajtottak végre hangos politikai üzengetés közepette az idei választási kampány felütéseként.
Az új korszak március 1-jén kezdődött a fővárosi tömegközlekedésben. 2023 végén ugyanis lejárt a az agglomerációs tömegközlekedési járatok üzemeltetéséről szóló megállapodás Budapest és az állam között. Ez tette lehetővé, hogy a Budapest-bérlettel rendelkezők utazhattak a fővároson belül a MÁV és a Volán vonalain. A kormány viszont új rendszerben gondolkodott, és a tarifaközösség rendszerét kívánta erősíteni. Bevezették az „olcsósított” ország- és vármegyebérleteket, majd Lázár János közlekedési miniszter ennek részeként akarta elérni, hogy fogadják el a MÁV- és a Volán-járatokon használatos új bérleteket a BKK-nál is. Lázár januári, Karácsony Gergely főpolgármesternek tett ultimátumszerű ajánlata vált végül az új, állam és főváros közötti megállapodásának alapjává. Emiatt a főváros csökkentette néhány bérlete árát, hogy versenyképes maradjon a nyomott árú Pest vármegyebérletekkel. Országos viszonylatban ezzel párhuzamosan pedig kivezettek egy sor kedvezményt, de a megmaradtakat immár többen vehetik igénybe.
Noha Budapesten olcsóbb lett a teljes árú bérletszelvény, ennek ellenére is harmadával kevesebb havi Budapest-bérletet adtak el. A BKK szerint azonban összességében érdemes vizsgálni a bérletforgalmat. Ennek alapján – beleértve a valamennyi, tehát a Pest megyei és az országbérletet, továbbá a kedvezményes bérleteket is – három százalékkal nőtt az értékesített teljes árú bérletek száma. Mint írták, a Budapest-bérlet árcsökkentése (9500 forintról 8950 forint), kedvező fogadtatásra talált, az új rendszer javította a fővárosi és az agglomerációs tömegközlekedés versenyképességét. A BKK az utasok véleményét egy reprezentatív online kérdőívben is felmérte: az új rendszer 5 százalékkal több új ügyfelet hozott, továbbá a megkérdezettek közel ötöde úgy nyilatkozott, többet használja a közösségi közlekedést. Ezt a kitöltők harmada az új tarifarendszer bevezetésével indokolta – írták.
Az új rendszerben BKK-jegyből is kevesebbet adnak el. Ezt korábban leginkább a belföldi, gyakran vidéki utasok vásárolták. A Pest vármegyebérlettel vagy országbérlettel Budapesten ad-hoc módon utazóknak ugyanis immár nem kell a BKK-járatokra jegyet venniük. A jegyforgalom visszaesése a társaság bevételeiben nagyjából 20 százalékos csökkenést eredményezett. A napijegy-forgalmat a turizmus és a külföldi utazóközönség generálja, ezek kereslete viszont jelentősen nőtt.
A tarifareformmal új bevételmegosztási modell is érvénybe lépett: a szolgáltatók férőhely-kilométer alapján számolnak el egymással a szociálpolitikai menetdíj-támogatást illetően (a férőhely-kilométer a jármű befogadóképességének és a kilométerben megtett távolság szorzata). Mint írták: a támogatási összeg 90-95 százalékban kompenzálja a csökkenő Budapest teljes árú és a kedvezményes bérleteladásokból származó bevételt.
Felvetettük: szükségét látja-e a BKK a megállapodás felülvizsgálatának? A társaság pozitívan látja a tarifaközösség bevezetésének hatásait. Az új rendszer kölcsönösen működik, a MÁV-Starttal az elszámolás és a pénzügyi teljesítés folyamatosan, havonta történik. – A hatékony és hosszútávú működéshez, valamint finomhangoláshoz viszont szükség van az állami szolgáltatókkal való folyamatos párbeszédre és együttműködésre – jegyezték meg.
Kíváncsiak voltunk a Lázár János-féle ÉKM álláspontjára is. A tájékoztatás azonban cikkünk megjelenésséig nem érkezett meg. Mankót azonban ad a MÁV májusi tájékoztatása. Eszerint tavaly ősz óta stabilan havi félmillió körül alakult a vármegye- és országbérletek eladási adata. A márciusi reform hatására 33 százalékkal növekedett a jegy- és bérletértékesítés a februári számokhoz viszonyítva. Ha csak a hónap eleji vásárlási csúcsot vesszük figyelembe, akkor március és április első hét napjában 60-80 ezer vármegye- és országbérlettel többet váltottak, mint február azonos időszakában. Nőtt egyébként – a nyáron a műszaki hibák, késések miatt sok kritikát kapott – Intercity vonatokon utazók száma is.
