A balatoni, Fertő tavi, tatai és velencei-tavi civil aktivisták, csoportosulások, szervezetek összefogásaként megalakult a Nagy Tavak Koalíció (NTK). A szervezet vállalása az, hogy környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok alapján kísérik figyelemmel és értékelik a jelenleg zajló tóparti, jórészt turisztikai beruházásokat, valamint az ezeket lehetővé tevő helyi és országos szabályozást és döntéshozatalt.
Mint azt azonos nevű Facebook-csoportjuk bemutatkozójában írják, az elmúlt években a négy tónál óriási beruházások, fejlesztések, vagy éppen azok előkészítése kezdődött meg, amelyekről a helyi lakosság jórészt csak a médiából értesült. Az időközben innen-onnan megismert beruházói igények, koncepciók, illetve a beruházásnak kedvező helyi szabályozás módosításai pedig nem győzték meg a helyieket arról, hogy az általában fakivágással, zöld területek beépítésével és egyéb természeti károkozással járó építkezések a környék és a lakóközösség hasznára válnának.
„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége” – áll Magyarország Alaptörvényében.
Az NTK úgy véli, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó jelenleg mégis veszélyben vannak. A tavaknál olyan beruházásokat terveznek, amelyek szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével. A beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.
A most megalakult szervezet tagjai 2020 szeptemberében már közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a döntéshozókat a tavak védelmét garantáló intézkedések meghozatalára kérték. A nyilatkozathoz akkor országszerte 74 civil szerveződés csatlakozott.
Ennek ellenére a helyzet mostanáig minden tónál csak tovább romlott, a Balaton körül folyamatosan új beépítési tervekről hallani, a Velencei-tónál folyik a területek átminősítése, a tataiak a sikeresnek tűnő népszavazási kezdeményezésük ellenére sem nyugodhattak meg, a Fertő-tavon pedig megindult egy hatalmas rombolási folyamat, területrendezés címmel. És a négy tó ügye csak egy szelete annak az óriási problémahalmaznak, amelyben vizeinket, erdőinket, természeti kincseinket hanyagul kezelik, és a jelen gazdasági és turisztikai nyereségére használják fel, herdálják el őket – vélik az NTK aktivistái.
A Koalíció pártpolitikáktól függetlenül működik, kampánytevékenységet egyik párt érdekében sem folytat, de mint közügyet képviselő civil szerveződés, az általános politikai helyzettől való elzárkózást értelmetlennek látja.
A Koalíció alapítói: Alba Natura Civil Alapítvány, Fertő-tó barátai Egyesület, Miénk A Grund Városvédő Egyesület, Összefogás a Balatonért Egyesület, Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely, Stop Avalon! Tata civil mozgalom.
Azt, hogy a nagy tavak partjainál folyamatosan „helyzet van”, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy elmúlt napokig a csopaki közforgalmú kikötő mólószárnyán óriási fúrógépet is bevetve betonozták egy új építmény alapjait strandi besorolású magánterületen. Szokatlan fejlemény, hogy – a Hírbalaton értesülései szerint – az illetékes építésügyi hatóság kedden leállíttatta az építkezést, és eljárást indított az ügyben.
Mint arról mi is beszámoltunk, ugyancsak közelmúlti fejlemény, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, valamint keresetet nyújtott be a Pécsi Törvényszékhez Balatonvilágos önkormányzata a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építési engedélyének visszavonásáért, azonnali jogvédelmet is kérve. És mint azt a HVG megírta, „lám, a hétfő késő esti Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet, amely a Balatonvilágos közigazgatási területén szállodafejlesztésre, valamint ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztésre szánt helyrajzi számok közül törli az 1392-est, vagyis a volt úttörőtábort.”
A hasonló gigaberuházások ellen fellépő egyik első hazai civil szerveződés a Stop Avalon Tata, amely a város közepén lévő Öreg-tó partjára tervezett luxusszálloda felépítése ellen jött létre.
Szalay Ildikó, a szervezet alapítója a Nagy Tavak Koalíció létrejöttéről a Magyar Hangnak azt mondta, azért is volt rá szükség, mert amivel a rendszer a legnehezebben tud megbirkózni, az a társadalmi összefogás. – Kicsit elcsépelt – tette hozzá –, de együtt tényleg erősebbek vagyunk, ez az igazság. Az a dolgunk, hogy minden fronton, minden formában támogassuk egymást. És most ezt csinálja a Nagy Tavak.
– Ha találunk olyan jogszabályt, amely mindannyiunkat érinthet, fontos lehet, hogy azt megosszuk egymással, ahogyan a tapasztalatainkat is, fontos lehet az is, hogy erősítsük egymást a különféle társadalmi összefogásokban, bár ezekre nyár óta több példa is van, hiszen a tatai nagy demonstráción ott voltak a Nagy Tavak képviseletében is. Ugyanígy, ha petíciója van valakinek, akkor értelemszerűen megosztjuk, egymás demonstrációin ott vagyunk, szakmai tapasztalatokat igyekszünk cserélni, szóval egymást erősítjük. A Nagy Tavak Koalíció révén minden hír, bármelyik tavon történik is, mindenkihez eljut – tette hozzá.
Szalay Ildikót megkérdeztük arról is, hogy áll az Öreg-tó partjára tervezett luxusszálloda ügye. Mint többször megírtuk, a tópart az Avalon-csoport tulajdonában van, ahhoz azonban, hogy a szállodát meg tudja építeni, módosítani kell a helyi építési szabályzatot. És út is kell a létesítményhez. Ez ellen küzdenek a civilek egy éve, ősszel, az újbóli veszélyhelyzet elrendelése előtt népszavazást is kezdeményezve, amihez megkezdték az aláírásgyűjtést is.
Szalay Ildikó elmondta, a polgármester az őszi lakossági fórumokon arra tett ígéretet, hogy semmilyen formában nem gördít akadályt a népszavazás elé, ha a megfelelő számú aláírás összegyűlik. A szükséges 4000 aláíráshoz képest a gyűjtés három hete alatt a civilek körülbelül 6500 aláírást gyűjtöttek össze, úgy, hogy még egy hetük van hátra a kezdeményezésből. Amit a veszélyhelyzet újbóli elrendelése miatt kellett megállítani.
A népszavazást tehát már a jelenlegi helyzet alapján is ki kell(ene) írni. Ugyanakkor menet közben a Tanoda tér és környékének építési szabályzatát Michl József március elején –koronavírusosan, a karanténból – azonnali hatállyal átminősítette, ezáltal elhárítva az akadályt a beruházás elől – tette hozzá Szalay Ildikó –, annak ellenére, hogy az út a népszavazás egyik kérdése. Most már (papíron) vezet oda út az átminősítésnek köszönhetően. – Ami egyébként törvénytelen lépés volt – vélik a civilek. Popovics Judit ellenzéki képviselő jogi eljárást indított az ügyben. Tatán jelenleg versenyfutás zajlik: a népszavazást a veszélyhelyzet lefújása után ki kell írni, kérdés, addig megkezdődik-e az építkezés, visszafordíthatatlan tájsebeket okozva.
Szalay Ildikóék mindemellett felháborítónak tartják, ami az országban történik, úgy látják, a kormány folyamatosan csökkenti az önkormányzatok hatásköreit, kivéreztetve ezzel azokat, és a civil ellenállások lehetőségét is.
Mindenesetre azzal, hogy Balatonaliga nyert, Tatának is javultak az esélyei abban, hogy az Öreg-tó partjára semmilyen szálloda ne épüljön. – Mert azt is fontos megjegyezni – tette hozzá Szalay –, hogy a tatai civileknek nem a szálloda méretével, hanem magával a szállodaépítéssel vannak gondjaik. A polgármester kamerák előtt jelentette ki, hogy nem fog a népszavazás útjába állni. Az, hogy ezt mégis megteszi, hatalmas arcvesztés számára: 6500 tatai polgár áll szemben egyetlen emberrel, Michl Józseffel, aki 5020 szavazattal lett a városban polgármester – emlékeztetett Szalay Ildikó.
– Mi már közel egy éve dolgozunk együtt a Nagy Tavak Koalíció tagjaival, mert nagyon fontos hasonlóságokra jöttünk rá, amelyek gyakorlatilag minden tagszerveződésnél kísértetiesen ugyanazok – nyilatkozta a Magyar Hangnak Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület társelnöke. – Ilyen a nagyon durva környezetpusztítás, mely során különböző természetvédelmi területeket vesznek el, hogy új beruházások valósulhassanak meg, amelyek az adott helyen lakók és ingatlannal rendelkezők érdekeinek hosszútávú sérüléséhez vezetnek. Mint hozzátette, szintén közös, hogy ezek a beruházások kivétel nélkül a helyi lakosok megkérdezése nélkül valósulnak meg, amivel ők egyáltalán nem értenek egyet. Annál is inkább, mert ezek az építkezések elképesztően környezetromboló módon és minőségben készülnek.
Badzsóék a koalícióval azt szeretnék elérni, hogy azon beruházások helyett, amelyek csak a rövidtávú hasznot veszik figyelembe, olyan fejlesztések jöjjenek létre, amelyek biztosítják a természetvédelmi értékek megőrzését, és a jövő generációk számára is élhető környezetet biztosítanak. – Ehhez következetesen és nagyon átgondoltan tervezünk közös fellépéseket, akár helyben a lakosság tájékoztatására, akár a döntéshozók felé – tette hozzá.
A Nagy Tavak Koalíción belül nincsen hierarchia, a tagok egyenlő jogokat élveznek. A demokratikus hozzáállás abban is tetten érhető, hogy nehéz volt nyilatkozót találni: a szervezetnek az volt a kérése, hogy a közös e-mail-címükön keressük meg őket és majd együtt válaszolnak a kérdésekre. Ami az újságírónak rossz, az a magánembereknek jó, mert a nagytavakkoalicio [at] gmail [dot] com címre érkező kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket többen is látják, így nagyon rövid időn belül képesek reagálni a felvetődő problémákra. Ugyanígy a Facebook-oldalukat is többen kezelik, így perceken belül ott is megérkezhet a válasz.
Badzsó Angélának felvetettük a hét – tópartiakra nézvést – két jó hírét, miszerint a NER Balatonvilágoson és Csopakon is visszavonulót fújt.
– Ami Csopakot illeti, azt tudom, hogy eddig mi történt, de azt nem, hogy mi fog – foglalta össze Bedzsó Angéla. – Aligáról azt lehet elmondani, abban teljesen biztosak vagyunk, hogy ebben a formában ez a beruházás nem fog megvalósulni. A társelnök szerint ott nagyon szerencsés csillagzat alakult ki az ügyet illetően, mert több szálon indult el a szerveződés. Egyrészt az Összefogás a Balatonért támogatta az Aligai Fürdőegyesület petícióját és velük egyetértve próbáltak közösen dolgozni azért, hogy ne adják ki az építési engedélyt, vagy ha azt kiadják, vonják vissza. Másrészt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is szót emelt a beruházás ellen, ami a civilek számára „csodálatos dolog” volt. – Nagyon örülünk, hogy a kormányzat részéről volt olyan ember, aki felállt és azt mondta, hogy na, ezt nem lehet itt megépíteni – mondta Badzsó.
Arra a kérdésre, miszerint attól nem félnek-e, hogy a monstrum helyén egy kisebb, jobban a tájba simuló épületet húznak fel, azt válaszolta: „meglátjuk a következő lépéseket, az újabb egyeztetések is ki fognak kerülni a nyilvánosság elé. Most az a dolgunk, hogy kiderítsük a beruházó további terveit. Szóval ezt a csatát megnyertük, de a háborút még nem.”
