Villámárvizekre és aszályokra is kell készülni a Magyarországon a következő évtizedekben

Villámárvizekre és aszályokra is kell készülni a Magyarországon a következő évtizedekben

Gyalogos a felhőszakadás miatt felgyülemlett esővízben Esztergom belvárosában 2021. augusztus 5-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentésben.

A másfélfok.hu cikke szerint Magyarországon az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, négy hőhullámos időszakkal. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben.

A jelentés szerint a következő változások várhatók a régióban:

  • A 35 °C-ot meghaladó maximumhőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában.
  • A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő. A melegedés pozitív hozadéka, hogy télen a fűtési energiaigény csökkenő trendet mutat és nagyon valószínű, hogy ez folytatódni fog a 21. század során: régiónkban 2050-re 20%-os csökkenés várható a pesszimista forgatókönyv alapján (ugyanakkor a hűtési energiaigény azonban feltételezhetően növekedni fog az európai térségben).
  • A magasabb hőmérsékletek természetesen az olvadáshoz is hozzájárulnak. Közép-Európa az egyik olyan régió, ahol még az optimista szcenáriók esetén is jelentős tömegveszteség várható a gleccsereket illetően: a 2015-ös értékhez képest átlagosan 63–93%-os csökkenés valószínűsíthető az évszázad végére.
  • Az Alpokban 2100-ra az optimista forgatókönyv szerint a 2017-es érték kétharmadát veszítjük el, míg a pesszimista szcenárió alapján a gleccserek nagymértékben eltűnhetnek a területről.
  • A melegedéssel párhuzamosan a nagycsapadékú napok gyakoribbak lesznek Közép-Európában.
  • A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység több szcenárió szerint is növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában.
  • Ezek az események jelentős károkat okozhatnak, például a földcsuszamlások növekedését is eredményezhetik, továbbá az intenzív esőzések a villámárvizek kialakulásának is kedveznek. Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20 százalékos növekedést figyeltek meg a villámárvizeket illetően.