Két budavári alkotás, Virág Csaba Teherelosztója, illetve a Jánossy György és Laczkovics László tervezte, Szentháromság téri Diplomataház után újabb fontos épület tűnhet el az I. kerületből. Bár a Márványmenyasszony étterem nem építészeti, hanem kultúrtörténeti értéke miatt jelentős, lebontása súlyos veszteség. Márpedig az ingatlan helyén hamarosan lakóházat emelhetnek.
A Déli pályaudvarhoz közeli Márvány utcában álló Márványmenyasszony Buda egyik legrégebbi, folyamatosan működő étterme, amelyre új tulajdonosa tavaly januárban kért bontási engedélyt. Mivel az épület nem élvez műemléki védettséget, nem maradt gyakorlati akadálya, hogy újabb értékes ház tűnjön el a budai városképből. Hiába kapott azonban a beruházó részleges bontási engedélyt, a munkálatok mégsem kezdődtek meg, a hírre ugyanis széles körű összefogás alakult ki, a Miniszterelnökség pedig elrendelte a műemléki védettségi eljárást, ami egy évre ideiglenes védelmet biztosított az épületnek. Váratlan fordulatnak tűnt a döntés, a Gulyás Gergely vezette minisztérium azonban nem a kulturális örökséget megóvni igyekvő nép hangját hallotta meg, hanem az idei országgyűlési választásokon a főváros 1. sz. választókerületében indult fideszes Böröcz Lászlóét, aki látványosan kampányolt a Márványmenyasszony megmentéséért, az önkormányzatot okolva a kialakult helyzet miatt. A Fidelitas egykori elnöke több helyen is arról beszélt, hogy a „baloldali vezetés” titokban megállapodott a vállalkozóval az ingatlan részleges bontásáról ahelyett, hogy helyi védelem alá helyezte volna az épületet.
– Mi lármáztuk fel a közvéleményt, a Várnegyed című kerületi lapban megjelent cikket vették át a különféle médiumok, és így terjedt el a Márványmenyasszony bontásának híre – fogalmazott a Budai Hangnak Csány Éva, az I. kerület főépítésze. – Szó sem volt tehát arról, hogy titokban el akartuk tüntetni az épületet. Mire azonban az ügy kipattant, már nem volt mit tenni, az étterem üzemeltetője túladott az ingatlanon.
Az önkormányzatnál úgy értesültek a tervezett bontásról, hogy 2020 végén a beruházó jelentkezett az étterem helyére épülő lakóház terveivel. – Sajnos a korábbi tulajdonos nem keresett meg bennünket, így nem tudtunk a szándékáról. Ha tisztában vagyunk vele, mire készül, talán még találhattunk volna kompromisszumos megoldást, amivel legalább részben megmenthetjük az épületet.
Miután az ideiglenes műemléki védettség egy éve lejárt, a kormányhivatal arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy nem találták indokoltnak a műemlékké nyilvánítást. – Arról nem értesültünk, hogy milyen vizsgálatokat folytattak a rendelkezésükre álló egy évben. A döntésükkel ugyanakkor nehéz vitatkozni, hiszen a Márványmenyasszony a mai arculatát több átépítés után nyerte el, s bár régebbinek látszik, valójában egy 1950-es évekbeli beavatkozás nyomait látjuk, csupán a pincehelyiségei őrzik a régebbi korok emlékét. Az épület eszmei értéke azonban felbecsülhetetlen – hangsúlyozta Csány Éva.
A Márványmenyasszony ősét 1793-ban borkimérésként alapította egy szőlősgazda, Joseph Böhm. A helyet a következő tulajdonos, a Sulzberger bortermelő család alakította étteremmé a 1830-as években. Nevét egyes feltételezések szerint Joseph Böhm lánya után, mások szerint a budai Várszínházban 1836-ban debütált Zampa, a Márványmenyasszony című operáról kapta. Akárhogy történt is, az étterem az egyik legnépszerűbb fővárosi találkozóhellyé vált, itt tartotta lakodalmát Széchenyi István és Wesselényi Miklós is. Később gyakran megfordult a falai között Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Blaha Lujza, Kaffka Margit, Fedák Sári, Ady Endrének pedig saját törzs asztala volt az étteremben.
A Márványmenyasszony működését a háborúk, és a változó rendszerek csak befolyásolni tudták, megszakítani nem, egészen 2020-ig, amikor az épület – a rendszerváltás után három tulajdonosváltás után – a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft.-hez került. A cég egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán, aki egyebek mellett a Hídépítő-csoporthoz is köthető, amelynek zászlóshajója, az A-Híd jelenleg a Lánchíd felújításán dolgozik. A cégbirodalom feje Apáthy Endre, Apáthy Zoltán édesapja, akinek vállalkozásai rendre jól szerepelnek a közbeszerzési pályázatokon, sorra nyerik el a különféle állami támogatásokat, és számos alkalommal dolgoznak együtt a NER kiemelt cégeivel. Az A-Híd éves forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt. Apáthy Zoltán korábban a MOM Leroy ügyvezetője volt, ebben a minőségében együtt dolgozott a számos éttermet és szórakozóhelyet alapító, valamint Rogán Antalhoz sok szállal kötődő, Lefkovics Györggyel. Utóbbi azért is érdekes, mert a nevét összefüggésbe hozták egy másik nagy visszhangot kiváltó fővárosi bontási tervvel, az egykori Wichmann-kocsmának otthont adó VII. kerületi épület eltüntetésével is.
A Márványmenyasszony (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Ezért is látszott különösen pikánsnak Böröcz László fellépése az ügyben, hiszen a tulajdonosi kör ismeretében úgy tűnhetett, mintha a fideszes politikus a NER-ben otthonosan mozgó céget támadott volna, a Miniszterelnökség tavalyi döntését pedig úgy ünnepelte, mintha a kormány megmentette volna azt az épületet, amit éppen egy kormányhoz közel álló vállalkozó igyekezett elbontani. Az I. kerület elleni vádak sem voltak kevésbé cinikusak, hiszen a kormány az építési ügyeket elvette az önkormányzatoktól, a Böröcz által emlegetett helyi védelem gyengeségét pedig éppen a NER nagyberuházásai mutatták meg.
– Erről nem nagyon esett szó korábban, de az ideiglenes műemléki védettség egyben azt is jelenti, hogy az érintett épületet teljesen kivonják a kerület fennhatósága alól, amíg a vizsgálat tart, mi semmit sem tehetünk, nem helyezhetjük helyi védelem alá az ingatlant – árulta el a Budai Hangnak Csány Éva. – Vagyis a Miniszterelnökség döntése még a maradék eszközünket is elvette a Márványmenyasszony megmentésére. A helyi védettségnek ráadásul inkább csak szimbolikus ereje van, önmagában ugyanis nem akadályozza meg a bontást, vagyis hiába tesz meg bármit a főváros vagy a kerület, az épületek sorsa a beruházó jóindulatán múlik. A kerületi főépítész elmondta, próbált egyezségre jutni a tervezőkkel, hogy a bontás helyett őrizzék meg a földszintes épületrészt, és ráépítéssel foglalják bele az új lakóházba, hogy az később akár étteremként is működhessen, folytatva a hagyományokat, ám a beruházó egyelőre nem számol ezzel a lehetőséggel. A bontási folyamatba egyáltalán nincs beleszólása az önkormányzatnak, a tervek alapján pedig hiába ítélte a kerületi Tervtanács többsége túlzott tömegűnek az épületet, azt akár változtatás nélkül is felhúzhatják, hiszen a végső szót a kormányhivatal mondja ki.
Megkerestük az ügyben a tulajdonos Recontra Kft.-t, ahol kérdésünkre elárulták, hogy 2022. május 24-én adták be az építési és bontási kérelmet a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához. – Az egykori étterem eredeti épületét levéltári és egyéb dokumentumok tanúsága szerint korábban már többször és jelentős részben átépítették, például az 1800-as évek végén, az 1950-es években, illetve legutóbb az ezredforduló előtt. „Beruházóként a Recontra Kft. a tervezési és az engedélyeztetési folyamat kezdetétől konstruktívan együttműködik az engedélyező kormányhivatallal, a véleményezési joggal rendelkező Budavári Önkormányzattal, a kerület Tervtanácsával, illetve az érintett hatóságokkal, amelyekkel számos alkalommal egyeztetett. A Várnegyed érintett része lakóövezet, az új, városképhez illeszkedő épület funkciója (lakóépület) ennek megfelelően került meghatározásra, tiszteletben tartva a vonatkozó szabályozást” – írták. Válaszukból nem derült ki, hogy mikor indulhat a bontás, meddig tarthat az építkezés, és mindez miként befolyásolja a környéken lakók életét.
Kerestük Böröcz Lászlót is, hogy megtudjuk, tervez-e további akciókat a Márványmenyasszony megmentésére, ám lapzártánkig nem válaszolt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/25. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg június 17-én.
