A zöld hegyoldalból előretörő markáns dolomitfalat elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a II. kerületi Apáthy-szikla a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, látványnak és kilátónak is különleges, és a megmászásához nem kell képzett alpinistának, de még csak gyakorlott túrázónak sem lennünk. A 376 méter magas Látó-hegy sziklaképződménye távolról vonzza a tekintetet, az elmúlt években azonban tájidegen elemként már egy építkezéshez használt daru is feltűnt a látképen. A fémszerkezet lábánál előbb hatalmas gödröt vájtak, majd abból másfél év alatt tekintélyes épület nőtt ki. Mivel az Apáthy-szikla évtizedek óta természetvédelmi körzet, a ház nem csupán esztétikai szempontból tűnik problémásnak.
A terület eredetileg geológiai értékei miatt lett védett, olvasható a Főkert honlapján. A dolomitsziklákon jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei is figyelemre méltók. A növénytársulások közül legjellemzőbbek a melegigényes mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes- és cserszömörcés karsztbokorerdő, valamint a nyílt dolomitsziklagyepek. Kiemelkedő értéket képvisel a nyúlfarkfüves gyep is, a jégkorszaki maradványfajból legalább hatezer tő található itt. Az állatok közül elsősorban a rovarok különlegesek, hét védett futrinkafaj is él a területen, amely hőscincéreknek, imádkozó sáskáknak és több lepkefajnak is otthont ad, de a gyíkok is gyakori látogatói az Apáthy-sziklának. Utóbbiakat napozásuk közben könnyen megfigyelhetjük, már ha nem vonja el a figyelmünket a szikláról nyíló kilátás. A Normafától az Erzsébet-kilátón át a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyig pazar csúcsokat láthatunk, de az alattunk elterülő hűvösvölgyi, és a belvárosi látképre sem panaszkodhatunk. Nehéz betelni a látvánnyal, és úgy tűnik, van, aki sosem akar betelni vele: házat épít az oromra.
2020 novemberében az olvasók figyelmeztetése nyomán a Telex írt elsőként az akkor még csak alapjaiban létező épületről. – A telek szinte az utolsó négyzetcentiméterig fel van túrva. A két ott dolgozó markolóval jócskán belemartak a hegy oldalába (ami nem egyenlő a turistaút másik felén található sziklával) – olvashattuk a helyzetjelentést. Bár a ház még nem készült el, mára visszavonhatatlanul rátelepedett a környezetére, a kráter a daruval sem volt szívderítő látvány, a sziklán trónoló épület talán még riasztóbb. A Telex cikkéből kiderült, hogy a kerületi rendezési terv szerint az ingatlan olyan építési övezetben fekszik, ami kertvárosias beépítést tesz lehetővé (tekintélyes mértékű beépíthetőséggel). Mivel azonban az épület az Apáthy-szikla természetvédelmi terület védőzónájába tartozik, „a rajta bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát”. A jogszabály szerint ezért a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges az építési engedélyezési eljárásban. Ez, ahogy mára egyértelműen kiderült, nem akadályozta a beruházót a munkálatok lebonyolításában.
A földhivatali dokumentumok alapján a Nagybányai út végén található telek hosszú öröklési, ajándékozási és adásvételi procedúrák után 2016-ban került a Brolo Invest Ingatlanforgalmazási és Építőipari Kft. tulajdonába, amely 2019-ben eladta az ingatlant a Florion Invest Kft.-nek. Utóbbi vállalkozást általában Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójához kötik.
A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta.
A kormány hosszú ideig cáfolta, hogy az állam közpénzből finanszírozza a mások mellett Bayer Zsolt és Csizmadia László nevével fémjelzett, és a Békemenet szervezőjeként megismert szervezetet, Szivek Réka elszólása ezt a heves védekezést tette semmissé. A CÖF szempontjából nem lett következménye az ügynek, az MVM kommunikációs vezetője azonban 2018 őszén távozott posztjáról. Férje már néhány hónappal korábban búcsút intett az MNV-nek: Szivek Norbertet többen Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter emberének tartották, és amint ő kegyvesztetté vált, Sziveknek sem volt maradása.
A Florion Invest vezetői jó érzékkel találnak rá a különleges elhelyezkedésű telkekre. A XII. kerületben, a János-kórház felett nem sokkal futó Virányos úton is pihent egy magányos terület, amelyet tulajdonosai, a Honvédelmi Minisztérium és az önkormányzat hosszú időn át képtelen volt hasznosítani, végül 2017-ben hirdették meg eladásra, a 11 jelentkező közül egyedül a Florion Invest nyújtott be érvényes pályázatot. A cég a telekre hat darab 9 lakásos társasházat húzott fel. Az eset pikantériáját az adta, hogy a Floriont alig egy hónappal az előtt jegyezték be, hogy egyedüli érvényes pályázóként megszerezte volna az értékes területet.
Az itt épülő házak monumentálisabbak ugyan, mégsem keltenek akkora feltűnést, mint az Apáthy-szikla tetején felhúzott ingatlan. Akár a kiránduló útvonal irányából nézzük, akár a Hűvösvölgy felé tartó, vagy onnan érkező villamosról, az épület jelenléte nehezen indokolható.
Megkerestük az ügyben a II. kerületi önkormányzatot, ahol úgy tájékoztattak, hogy az érintett építkezéssel kapcsolatban számos bejelentést kaptak már, ezért a kerületi főépítész szemlét tartott a helyszínen. Bár mint hatóság nem tudott vizsgálódni – az építéshatósági jogköröket a kormányhivatal gyakorolja –, az építkezés jelenlegi állapotában a tervekhez képest kirívó eltérést nem talált. Vagyis az önkormányzat keze meg van kötve, a természetvédelmi és építési hatóságként fellépő kormányhivatal pedig láthatóan nem találta problémásnak, hogy a főváros egyik legkülönlegesebb természeti képződményére ingatlan épüljön. Kérdéseinket elküldtük az illetékes főosztálynak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/16. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg április 14-én.
