„Nem az ízlésről, a demokráciáról szól”

„Nem az ízlésről, a demokráciáról szól”

Az egykori Burg Hotel a Szentháromság téren 2015-ben (Fotó: MTI/Marjai János)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Február első napjaiban eltűnt egy újabb épület a budai Várból. A Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján készült, 1981-ben átadott egykori Diplomata-ház (később Burg Hotel) 2020 decemberében került a Matolcsy György-féle Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) tulajdonába, az első munkálatok tavaly kezdődtek. Eleinte úgy tűnt, hogy csak belső átalakításra kerül sor, ám novemberben már arról szóltak a hírek, hogy a PADME bontási engedélyért folyamodott.

Ezt követően felgyorsultak az események. A Fővárosi Önkormányzat idén januárban bejelentette, hogy helyi védelem alá helyez több modern épületet, köztük a Diplomata-házat is, mire a kivitelező fokozta a tempót, és a védettség megszerzése előtt földig rombolta a Magyar Építész Kamara által kiemelkedőnek és megóvandónak ítélt alkotást. A hirtelen megürült telken konferencia-központot kívánnak felhúzni, méghozzá – ahogy arról lapunkat tájékoztatták – a „Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusban”.

Virág Csaba, a 2015-ben elhunyt építész kimagasló alkotását, a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában állt Országos Villamos Teherelosztót 2020 nyarán tüntették el a hangos szakmai tiltakozások ellenére. A Diplomata-házat ugyancsak védelmébe vette a szakma, a Huszonkettesek nevű, elismert építészekből álló csoport tagjai a helyszínen demonstráltak a bontás ellen, de hiába a széles körű összefogás, a megóvni kívánt érték ezúttal sem menekült meg.

– Az elbontott ingatlan az egyik utolsó vári foghíjtelek beépítéseként született meg 1981-ben. Negyven évet élt, ez még egy ember számára is kevés, nemhogy egy háznak – fogalmazott a Budai Hangnak Csány Éva I. kerületi főépítész. – Világörökségi területen az önkormányzatnak nincs beleszólása a városképi változtatásokba, véleményünk lehet, de azt nem kötelesek figyelembe venni. A közterület-használati engedély kapcsán nehezíthettük volna meg csupán a dolgukat, de ebből sem csináltak problémát, engedély nélkül is megkezdték a bontást. És úgy is fejezték be, vagyis még a munkálatok végeztével sem rendelkeztek a szükséges dokumentumokkal.

Csány Éva hangsúlyozta, a főváros terve, hogy helyi védelem alá vonja a modern épületeket, örömteli kezdeményezés, a szemléletbeli változáshoz azonban ennél többre van szükség. –Szeretnénk elérni, hogy minél többen ismerjék fel a második világháború utáni korszak alkotásainak értékét, és így azt, hogy ezeket meg kell óvni. Nagy probléma, hogy a közoktatásban nem helyeznek kellő hangsúlyt a vizuális képzésre. Egy versről megtanítják a diákoknak, hogy miért jelentős, de a képzőművészeti, iparművészeti vagy építészeti alkotások esetében ez általában elmarad: ezért a fiatalok sokszor nem tudják, hogy mit kell keresniük a modern művekben. Holott ez különösen fontos lenne az épített örökségnél, mivel itt nem elvont fogalmakról, hanem használati értékkel bíró munkákról beszélünk.

A kerületi főépítész szerint a bontások és a visszaépítések jelentősen átalakítják a Várnegyed arculatát. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború előtt átlagosan egy-két emelettel magasabb volt a Vár, és csak az ostromot követő helyreállítás során döntöttek úgy az építészek, hogy nem állítják vissza az eredeti méreteket, néhány épületről még le is bontották az emeleteket. – Ezzel a ma is látható középkori jelleget erősítették a XIX–XX. századi arculattal szemben. Az elmúlt hetven év során ehhez szoktunk hozzá, a jelenlegi rekonstrukció ugyanakkor a második világháború előtti hangulatot igyekszik visszahozni, és annak a Várnak a méretei mellett a meglévő házak eltörpülnek, így szűkebbek és sötétebbek lehetnek az utcák, ami jelentős karakterváltást eredményez.

– A modern épületek számára a kormányváltás jelentene valódi védelmet – mondta V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere. – Ha egy olyan politikai erő jutna hatalomra, amely nem akarná kormányzati negyeddé átalakítani a Várat, akkor a második világháború után felhúzott, és egyértelmű értéket képviselő alkotások megmenekülhetnek a pusztulástól.

A polgármester hangsúlyozta, a Várnegyed átépítése kapcsán felmerült véleménykülönbségek nem az ízlésről, hanem a demokrácia értékeiről szólnak. – Egy jól működő demokráciában elkerülhetetlen, hogy vitát folytassunk a modern építészeti alkotások létjogosultságáról. Különösen egy szimbolikus helyszínen álló épület kapcsán, amelynek sorsáról nem dönthet a hatalmi önkény. A budai Vár mindannyiunké, az egész ország emblematikus tere, itt csak és kizárólag széles körű szakmai és társadalmi konszenzussal határozhatna bárki rekonstrukcióról vagy bontásról.

– Az egykori Diplomata-ház esetében annak lehettünk szemtanúi, hogy a kormányhivatal teljes mellszélességgel támogat egy, a nemzeti örökségünk lerombolására irányuló magánberuházói szándékot. Ez hatalmas demokráciadeficitet jelez. Ilyen önkényes pusztítást a budai Várban senki sem engedhet meg magának. Sajnos azonban van egy erős felsőbb akarat, amit a közigazgatás szerveinek kérdés nélkül ki kell szolgálniuk, asszisztálva bármilyen mértékű romboláshoz.

V. Naszályi Márta emlékeztetett, a kormány 1944 márciusát jelölte ki végdátumnak: ami előtte volt, az mind és kritikátlanul jó, amit utána emeltek, az egészében rossz. – Ez nem más, mint történelemhamisítás. Számos ház esetében a visszaépítést kizárólag azzal indokolják, hogy korábban ott állt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban értékes is volt, és nem kellene figyelembe vennünk, hogy az elmúlt bő hét évtizedben tovább íródott a Vár történelme.

– A PADME állítása szerint oktatási és konferencia-központot akarnak építeni, ami újabban a kormányzati kötődésű szórakozóhelyek fedőnevévé vált. De legyen bármi is a tervük a telekkel, nem feledkezhetünk el róla, hogy itt egy szerkezetét tekintve remekül alakítható épületet bontottak le ahelyett, hogy belső változtatásokkal a saját céljaik szerinti használatra alkalmassá tették volna. Vagyis hatalmas mennyiségű közpénzt fordítottak arra, hogy elpusztítsanak egy értékes ingatlant – mondta a polgármester.

A lebontott Diplomata-ház helyén a háború előtt ezen a telken álló három egyemeletes épületre emlékeztető együttest emelnek. A tervezési feladatokkal a RAPA Architects Kft.-t és felelős vezető tervezőjét, Reisz Ádámot bízta meg a PADME.

Megkerestük az ügyben az alapítványt is, amelynek válasza lapzártánk után érkezett meg.

– A Várnegyed építészeti képe a világháborúban és az azt követő években erőszakkal változott meg a bombázások és az azt követő elbontások miatt  – írták levelükben. –  Ez történt a Szentháromság téren, a Mátyás-templommal szemben lévő ingatlan esetében is. Az eredetileg itt álló történelmi épületeket a háborúban lebombázták, majd a romokat elbontották, és az üres telket a 80-as elején építették be a kor építészeti stílusában. Így az itt lévő, mára leromlott állapotú épület nem egy harmonikus, organikus építészeti-történelmi fejlődés eredménye. A PADME úgy döntött, hogy a tulajdonába került ingatlanon a Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusú épületrekonstrukciót valósít meg.

Hangsúlyozták, hogy természetesnek veszik, ha egy ilyen kiemelt ingatlan sorsával kapcsolatban szakmai vita alakul ki, amelyben az elképzeléseikkel ellentétes vélemények is vannak. – Ezeket is mérlegelve hoztuk meg a döntésünket az ingatlanról, amelyet tudományos konferenciaközpontként kívánunk hasznosítani. Az alapítvány minden, a Várnegyedben eddig megvalósított rekonstrukciójánál az eredeti, több évszázados történelmi épület korhű felújítását ötvözte az új funkcióval és a modern belső megoldásokkal. Ennek egy speciális formája lesz a mostani. Ebben a háború előtt a területen álló, a környezetbe illeszkedő épületek homlokzati képét szeretnénk visszaállítani, míg magát az épületet belülről a jelen kor és az új funkció követelményeinek megfelelően alakítjuk ki, ahol a modern és a klasszikus vonalvezetés egy időtálló miliőt hoz majd létre – fogalmazott a PADME.

Levelükben állították, hogy a szükséges bontási engedély megszerzése után kezdte meg a kivitelező az épület lebontását. – A bontás folyamatát csak szakmai szempontok befolyásolták. A bontás során készült statikai szakvélemény megállapította, hogy az szakszerűen történt, ugyanakkor az épület állapotára tekintettel élet- és vagyonvédelmi okokból szükségesnek látta a gépi erővel történő bontás mielőbbi megkezdését, aminek a kivitelező felelősen eljárva haladéktalanul eleget is tett.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg február 18-án.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben