A Fővárosi Önkormányzat szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy tudomást szereztek egy, a Rómaifürdőn tervezett beruházásról, amely mérete és jellege miatt drasztikusan átalakíthatja a környék arculatát. Az Óbudai Egyetem egy 110 ezer négyzetméteres kampusz és egy 15 ezer négyzetméteres mélygarázs építését kezdheti meg a Szentendrei út mentén fekvő egykori Római Camping területén – a főváros szerint mindezt anélkül, hogy egyeztetett volna a város, illetve a kerület vezetésével. Az egyetem ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy bár a fenti méretek stimmelnek, a helyszínről még nem született döntés.
Akarategység volt a főváros és a III. kerület között a Hajógyári-sziget és a Római-part megvédésében és akarategység volt a Mocsárosdűlőn végzett minden korábbinál több zöldítésben. Akarategység lesz természetvédelmi területek megvédésében is. A Római Camping területe többszörösen védett: a föld alatt lévő kincsek régészeti védelem alatt állnak, és védett természeti értékeknek minősülnek az itt élő fák, a források és vizek, amelyek táplálják az itt lévő Római Strandot – fogalmazott Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a beruházás elleni tiltakozásul megrendezett június eleji sajtótájékoztatón. A kerület vezetője hangsúlyozta, természeti katasztrófa nélkül az érintett telken – amelynek a vízbázisa, a római műkincsei és fái védelem alatt állnak – egy ilyen gigaberuházást nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha átminősítik a területet, vagyis megvonják a védettséget. Ígérete szerint azonban ehhez sem a főváros, sem a kerület nem fog hozzájárulni.
Karácsony Gergely főpolgármester az eseményen elmondta, ahogy minden kerület, úgy a főváros is nyitott a felsőoktatást fejlesztésre, de nem mindegy, hogy hol kerül sor egy ekkora beruházásra. – Ez a hely erre nem alkalmas. Sem a jelenlegi jogszabályok, sem a józan ész szerint itt ilyen típusú építkezést folytatni egészen biztosan nem szabad – fogalmazott a főpolgármester, aki szerint az építkezés tönkreteheti a fürdő vízbázisát és veszélyezteti a természeti értékeket.
Takarítás nemes céllal
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a beruházásról az Óbudai Egyetem hivatalosan nem értesítette sem a fővárost, sem a III. kerületet, a várható építkezésre egy adatbekérés miatt derült fény.
Az egykori Római Campinget az állam 2023 tavaszán juttatta az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak, amely az egy évvel korábban létrehozott cégét, a Római Nonprofit Kft.-t bízta meg a területrendezési és takarítási munkákkal. A vállalkozás – a honlapján található tájékoztató szerint – „azzal a nemes céllal látott neki” a feladatnak, hogy a természeti értékeket megóvva, zöld környezetben, elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas, rekreációs- és sport fókuszú parkot hozzon létre. A munkákhoz ugyanakkor adatokat kértek be az egykori kemping szomszédságában fekvő Római Strandfürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-től, így derült ki, hogy valójában mit takar a beruházás. A BGYH-nak küldött adatbekérő szerint a kormány az egyetemmel közösen egy 110 ezer négyzetméteres beruházást és 15 ezer négyzetméternyi mélygarázst magában foglaló épületegyüttest akar felépíteni a 72 ezer négyzetméteres, jelenleg túlnyomórészt beépítetlen zöldterületen. A kampusz területére 15 ezer hallgatóval, 1500 dolgozóval számolnak.
Nem az egykori kemping az egyetlen értékes telek, amelyet az állam az Óbudai Egyetem alapítványának adott. 2021-ben tizenhárom, összesen 39 ezer négyzetméternyi római-parti ingatlan került két egyetem fenntartójához: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványa kapott meg. Az egyetemeknek juttatott területek jövőjével kapcsolatos félelmeit fogalmazta meg a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport. A civilek még 2021 augusztusában fordultak az új tulajdonosokhoz, és kértek biztosítékot tőlük, hogy „nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztatókomplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára”.
Üzleti alapon képzelik el
Nem sokkal a civilek aggódó levelét követően, 2021 novemberében az állam újabb ingatlanokat adományozott az Óbudai Egyetem alapítványának. Ahogy arról korábban már írtunk a Budai Hangban, akkor került az alapítványhoz több csónakház, így a Csillag csónakház, a Pénzügyőr SE által használt volt KSH-sporttelep, és több korábban meghatározó, és különféle formában, de a legutóbbi időkig működő üdülő: a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep és a Lido szálloda is a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány vagyonát gyarapítja 2021 óta.
A Római-part értékeinek védelmét és rehabilitációját segíteni szándékozó Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely 2021 novemberében online konferenciát szervezett az érintett felek – így az egyetemek és többek között a kerületi önkormányzat, az evezősök és a Maradjanak a Fák a Rómain csoport – részvételével. Ezen a két rektor arról beszélt, hogy a területet megőrzik a sport és a rekreáció helyszínének. Ezt hangsúlyozta lapunknak 2022 júniusában küldött válaszában az Óbudai Egyetem is: „Az átvett római-parti ingatlanok, csónakházak a környék hagyományaira és a természeti környezet megóvására tekintettel sportstratégiai céljainkat fogják szolgálni. Az evezős sportok jelentőségét, közösségformáló erejét rendkívül fontosnak tartjuk.” A helyi civilek már kevésbé voltak lelkesek. – A római-parti evezésnek a jelenlegi felállásban nincs perspektívája, hiszen üzleti alapon képzelik el a megoldást, és sajnos, amíg az állam vagy az önkormányzat nem vállalja fel ezt a feladatot, addig ezeknek a leromlott állapotú csónakházaknak nem sok esélye van – nyilatkozta lapunknak két éve Botka Jenő, a Hattyú Vízisport Egyesület elnöke.
A kormány bőkezűsége évtizedes tendenciába illeszkedik. A telkek állami tulajdonának aránya az 1990-es 70 százalékról csaknem 20 százalékra esett vissza 2020-ra, a fent említett osztogatással pedig tovább zsugorodott az állami vagyon – és nőtt az alapítványoké. Ezt a nagylelkű privatizációt akár a vagyonkimentés egy formájának is tekinthetjük: az alapítványoknak átadott közvagyont egy esetleges politikai fordulat után sem lenne egyszerű visszaszerezni. De a magánkézbe adott területeken feltételezhetően elinduló beruházások a Rómaifürdő és a Római-part arculatát is teljesen átrajzolhatják. Nem nehéz elképzelni, hogy miként hatna a környékre, ha a Szentendrei úttól a Rozgonyi Piroska utca mentén befelé futó telken – szemben a stranddal – hatalmas épületeket emelnének. Egy, a környék arányaival nehezen összeegyeztethető építkezés a Rómaifürdő legfőbb vonzerejét, a vízparti kisváros miliőjét sodorhatja veszélybe.
Az egykori kemping bejárata (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Még keresik a megfelelő helyszínt
A Római-part a gigaberuházásoktól függetlenül is régóta (politikai) viták kereszttüzében áll. Ahogy arról a Budai Hangban szintén írunk már, a partszakasz átalakulása a kilencvenes években indult, amikor egymás után tűntek fel a hullámtérben az üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok. Az árvízveszély miatt ezen a területen elvben nem építkezhetnének, de Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester engedélyezte a maximális beépítést – a tulajdonosok pedig kihasználták a jogi kiskaput. Ám ahogy nőtt az illegális lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb a Duna ereje – és a jogtalanul építkezők úgy kezdték egyre hangosabban követelni a helyi ingatlanok védelmét.
A mintegy 70 hektáros terület árvíz esetén ugyanis teljesen védtelen – ha a Duna kilép medréből, az ingatlanokat csak a homokzsákok óvhatják meg –, a régóta esedékes gátrendszer nyomvonala ugyanakkor a hullámtér nehezen megindokolható beépítése miatt politikai kérdéssé vált. A védmű elhelyezésének tétje a természet megóvása: ha az Orbán-kormányok és a főváros korábbi, fideszes vezetése által támogatott gát a part mentén épülne meg, az jó eséllyel tönkretenné a természeti környezetet. Hosszú viták után tavaly kiderült, hogy nem ez a változat készül el, hanem a Nánási út–Királyok útja mentén épülhet meg a mobil – árvíz idején lapokból összeszerelhető – védelmi vonal. De csak akkor, ha lesz rá elegendő forrás: a tavaly közel 30 milliárd forintosra becsült beruházást a főváros EU-s pályázati pénzekből finanszírozná.
Az egykori Római Camping területére tervezett épületegyüttes ügyében megkerestük az Óbudai Egyetemet, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre semmi sem dőlt el a beruházással kapcsolatban. – Az Óbudai Egyetem a fővárosban több székhelyen működik: a III. kerületben a Bécsi és a Doberdó úton, illetve három kar a Józsefvárosban, egy pedig a XIV. kerületben található. Az elmúlt években több fórumon is jeleztük: szeretnénk, ha a jelenlegi szétdarabolt infrastruktúránkat egy integrált kampusz váltaná fel – írták. Hangsúlyozták, hogy az egyetem irányítása, az oktatás koordinálása, valamint a hallgatói élet egységesítése szempontjából fontos célkitűzésükhöz a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal közösen jelenleg is keresik a megfelelő helyszínt. Mivel hagyományaikat és kötődésüket tekintve fontos az intézmény számára Óbuda, ezért bíznak benne, hogy a mintegy 15 ezer diák és 1200–1500 munkavállaló befogadására, illetve magas színvonalú kutatóhelyek biztosítására alkalmas helyszínt a III. kerületben találják meg. Egyelőre azonban nincs kiválasztott terület, a lehetőségek feltérképezése zajlik, így sem az előkészítés, sem az egyeztetés folyamatai nem indultak el.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg július 19-én.
