Az Európai Parlament utolsó, a júniusi választások előtti Eurobarométer-felmérése (melynek adatfelvétele februárban és márciusban zajlott) rávilágít arra, hogy a polgárok tudatában vannak a jelenlegi geopolitikai kontextusnak és aggódnak miatta. A választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a választási hajlandóság mind emelkedtek a legutóbbi felmérés óta, amelyet 2023 őszén végeztek. A növekedés még szembetűnőbb a 2019. tavaszi felméréshez képest (amit három hónappal az előző európai választások előtt végeztek).
A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem (az EU-ban 40 százalék). Ez az arány most 15 százalékponttal több Magyarországon, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben.
Ahogy ez a jogalkotási ciklus a végéhez ér, az uniós polgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, mindössze 28 százalék szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg jelenlegi súlyát.
A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 százaléka), míg 14 százalékának negatív a képe. 56 százalék szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha a parlament szerepe nőne, 9 százalék azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt szeretné, hogy csökkenjen.
Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal). Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt a polgárok számára, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának fényében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék).
A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.
A cikk az Excenter Kutatóközponttal együttműködésben, az Európai Unió és az Európai Parlament támogatásával valósult meg.
