Az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával – jelentette be az X-en (korábbi nevén a Twitteren) Charles Michel, az ET elnöke. Magyarország tehát nem vétózott, noha Orbán Viktor szerda reggel még a magyar parlamentben szólalt fel az ukrán csatlakozás ellen, és a parlament el is fogadott egy határozati javaslatot, amelyben a kormányt a csatlakozás megkezdésének ellenzésére kéri.
Charles Michel hozzátette azt is, hogy Georgia (Grúzia) megkapja a tagjelölti státuszt – írta a 24.hu. A bejegyzésből kiderül az is, hogy amint Bosznia-Hercegovina eléri a tagsági kritériumok szükséges mértékét, vele is megkezdik a tárgyalásokat. Az Európai Tanács egyben és felkérte a Bizottságot, hogy márciusig készítsen jelentést a döntés meghozatala érdekében. Michel szerint ezek a fejlemények a remény egyértelmű jelei „népük és kontinensünk számára”.
A döntés mindenképpen történelmi jelentőségű, és külön érdekessége, hogy Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozóra érkezve még határozottan állította, szó sem lehet arról, hogy Magyarország hozzájáruljon ahhoz, hogy Ukrajnával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Mint mondta, jelenleg nem lehet dönteni ebben az ügyben, mert az ukránok nem teljesítették teljes körűen – a hét feltételből négyet – az előcsatlakozási feltételeket.
Az EUrológus úgy tudja: az állam- és kormányfők egyhangú döntést hoztak a kérdésben. Egyelőre nem világos, hogy mi vezetett a magyar blokkolás feloldásához. A 24.hu-nak is megerősítette az Európai Tanács egyik tisztségviselője, hogy a csatlakozásról szóló döntést minden tagállam, így Magyarország is támogatta. Magyarország távolmarad címen Orbán Viktor máris közzétette posztját a közösségi oldalán. Ebben kevésbé támogatólag fogalmazott, ugyanis teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntésnek nevezte Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, amiben Magyarország nem kíván részt venni. – Ellenben 26 másik tagállam ragaszkodott ehhez, ezért úgy döntöttünk, hogy ha 26-an így döntenek, akkor menjenek a maguk útján – indokolta távolmaradását a miniszterelnök.
Több forrás, így a Politico szerint Orbán Viktor elhagyta a termet a döntésnél, ezért tudtak megegyezni. Ezt a verziót erősítette meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki Brüsszelben tájékoztatta az MTI-t. Orbán Balázs megismételte, hogy „Magyarország nem tartja felkészültnek Ukrajnát az uniós tárgyalások megkezdéséhez”. Közölte, 26 uniós tagállam azonban másképpen gondolja ezt, ezért a tárgyalásokat követően Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet és nem vett részt a szavazáson. Ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát, de nem is vállalja a felelősséget ezért az elhibázott döntésért. A Politico oldalán megjelentek azonban azt is árnyalják, hogy milyen körülmények között hagyta el Orbán az üléstermet: eszerint valójában az történt, hogy Olaf Scholz német kancellár azt javasolta az ülésen résztvevő és véleményének aktívan hangot adó Orbán Viktornak, hogy tartson egy kis szünetet: hagyja el a termet, menjen ki a folyosóra és igyon meg egy kávét. Ekkor már három órája tartott a meddő vita az európai vezetők közötti tárgyaláson Brüsszelben. Orbán a német kancellár burkolt utasítására el is hagyta a termet, így a maradék 26 uniós vezető a szükséges egyhangúsággal – ami az uniós szabályok értelmében akkor is teljesül, ha egy vezető hiányzik – megszavazta Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.
– Előre megbeszélt és konstruktív lépés volt – tudta meg ezzel kapcsolatban a Portfolió a helyszínen egy uniós diplomata állásfoglalását Orbán Viktor lépéséről. Robert Golob szlovén miniszterelnök azt nyilatkozta a Politicónak, hogy Orbán nem kapott semmit cserébe a vétófenyegetés feladásáért. Elég nyersen fogalmazott a cirkusz kapcsán Alexander De Croo belga miniszterelnök: „Ha részt veszel a döntésben, vagyis nem vétózol, akkor utána egyszerűen be kell fognod a szád” – mondta az újságíróknak, majd sietve hozzátette: „Nem kellett volna ezt mondanom”. Az egyetlen dolog, ami számít, hogy használod-e a vétódat, vagy nem használod a vétódat – mondta a belga kormányfő a Politico szerint.
Érdemes felidézni, hogy csütörtök reggel még késéssel indult az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, mert a hivatalos kezdés előtt egy munkareggelit iktattak be, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár igyekeztek meggyőzni a magyar kormányfőt, hogy ne tegyen keresztbe fontos uniós döntéseknek. Orbán akkor arról beszélt, hogy inkább júniusban, az EP-választások után térjenek vissza az ukránok EU-csatlakozásának kérdésére. Sőt, úgy fogalmazott, hogy nem módosít a magyar állásponton, az őket győzködőknek pedig ezt üzente: „A magyar genetikailag nem érzékeli a nyomást”. Korábbi hírek szerint a magyar kormány az összes beígért uniós forrás befagyasztásának feloldását kérte, egyben Ukrajnától is kisebbségpárti lépések meghozatalát várta el. (Mint megírtuk, az Európai Bizottság szerdán jelentette be erősen vitatott döntését, miszerint a zárolt pénzekből feloldanak Magyarország számára mintegy 10,2 milliárd eurót – átszámítva 3900 milliárd forintot.)
Az EU csütörtök esti döntésére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en az első percekben így reagált: „Ez Ukrajna győzelme. Győzelem egész Európa számára. Győzelem, amely motivál, inspirál és megerősít.” Egy későbbi bejegyzésében azt írta: ”Elfogadták az Európai Tanács határozatát az Ukrajnával és Moldovával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Köszönöm mindenkinek, aki azért dolgozott, hogy ez megtörténjen, és mindenkinek, aki segített. Gratulálok minden ukránnak ezen a napon. Gratulálok Moldovának is, és személyesen Maia Sandunak (Moldova köztársasági elnöke – a szerk.). Történelmet azok írnak, akik nem fáradnak bele a szabadságért való küzdelembe.” Volodimir Zelenszkij egyébként szerdán még arról beszélt, az argentin elnök vasárnapi beiktatásán megkérdezte Orbánt, hogy miért gátolja az uniós csatlakozási folyamatukat, de nem kapott választ.
Maia Sandu moldovai elnök is üdvözölte a döntést, és azt írta, hogy országa számára új fejezet kezdődik. Mint hozzátette, elkötelezettek az EU-tagsághoz szükséges kemény munka mellett, és Moldova készen áll arra, hogy megfeleljen a kihívásnak.
Idehaza Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese máris reagált a Facebookon arra, hogy Orbán Viktor nem vétózott az EU-csúcson az ukrán csatlakozás kérdésében, annak ellenére, hogy hónapok óta ellenzi azt. „Orbán nem vétózott, az EU megkezdi a tagi tárgyalásokat Ukrajnával. Ezzel totál hülyét csinált a 135 bátor emberből” – írja bejegyzésében a Momentum politikusa. Mint hozzátette, a héten még a teljes kormánypárt hazaárulózta a Parlamentben azt, aki az ukrán csatlakozási folyamatok megkezdése mellett szólalt fel.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint pontosan az történt, amit a szerdai felszólalása során elmondott az Országgyűlésben Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban. Szerinte Orbán Viktornak és a Fidesznek nem elveik, hanem üzleti érdekeik vannak. – Megindultak az eurómilliárdok Magyarországra, hirtelen már Brüsszelnek sincs baja a korrupcióval, így aztán Orbán Viktor – ígéretével ellentétben – nem vétózta meg Ukrajna csatlakozási tárgyalásait – fogalmazott. Szerinte most teszik tönkre az EU tagállamait, mert az európai, közöttük a magyar adófizetők fogják fizetni azt a rengeteg pénzt, amit Ukrajna fog felemészteni.
Ezek után még az a kérdés, mi lesz Ukrajna uniós pénzügyi megsegítésével, noha ez ügyben már volt némi elmozdulás a magyar álláspontban. Eddigi információk szerint azt továbbra sem támogatja a magyar kormány, hogy az EU módosítsa a költségvetését és így biztosítson 50 milliárd euró támogatást, amelyből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 33 milliárd euró pedig hitel. Orbán korábban úgy fogalmazott, hogy rövid távon van pénz Ukrajna számára, ezen túlmenően azonban csak az EU-s költségvetésen kívüli finanszírozást tud elképzelni. Charles Michel mindenesetre leszögezte: a csúcsértekezlet a hosszútávú uniós költségvetés felülvizsgálatának vitájával folytatódik, amelynek hangsúlyos pontja lesz az Ukrajnának négyéves időtartamra szánt 50 milliárd eurós támogatás. Michel reményét fejezte ki, hogy a tagállamok egyhangúlag támogatják majd az Ukrajna pénzügyi támogatásáról szóló döntést.
