Megszavazta szerdán az Európai Parlament azt az új jogszabályt, amelynek célja megvédeni az uniós újságírókat és médiát a politikai és gazdasági beavatkozástól. A 464 igen szavazattal, 92 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadott új szabályozás értelmében a tagállamok kötelesek lesznek megvédeni a média függetlenségét, és tilos lesz a szerkesztői döntésekbe való beavatkozás minden formája. Létre fog jönni egy Európai Médiaszolgáltatási Tanács (a továbbiakban Board), és mellette létre kell hozni egy független szakértői csoportot, amelynek tagjait objektív és megkülönböztetéstől mentes módon kell kinevezni.
Az új szabályozás ellen szavazott a Fideszből Bocskor Andrea, Deli Andor, Győri Enikő, Hídvégi Balázs, Schaller-Baross Ernő, Tóth Edina és Trócsányi László. Vélhetően hiányzott a voksolásról a kormánypártokból Deutsch Tamás, Gyürk András, Járóka Lívia és Kósa Ádám, illetve Ujhelyi István is. Megszavazta a törvényt a DK-ból Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, valamint a jobbikos Gyöngyösi Márton. A KDNP-s Hölvényi György tartózkodott. Érdekesség, hogy az RMDSZ két néppárti képviselője, Vincze Lóránt és Winkler Gyula is megszavazta a törvényt.
A magyar független média szempontjából fontos cikkelyek:
• A Boardnak saját kezdeményezésre vagy az Európai Bizottság kérésére véleményt kell kiadnia azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyek valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, vagy amelyek hatással vannak a médiapluralizmusra vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségére. (Article 12)
• A Boardnak saját kezdeményezésre vagy az Európai Bizottság kérésére véleményt kell kiadnia azokról a médiapiaci koncentrációkról, amelyek valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, vagy amelyek hatással vannak a médiapluralizmusra vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségére.
• A hatóságoknak tilos lesz nyomást gyakorolniuk az újságírókra és szerkesztőkre, hogy felfedjék a forrásaikat. Nem vehetik őket őrizetbe emiatt, nem hozhatnak szankciókat ellenük, nem végezhetnek szerkesztőségi házkutatást, és nem telepíthetnek eszközeikre kémszoftvert.
Az állami hirdetések kapcsán:
• A Board a médiaszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel konzultálva iránymutatásokat és ajánlásokat dolgoz ki az állami reklámozásra és vásárlásokra szánt közpénzek elosztásának kritériumaira és módszertanára. (Article 12, m (a))
• Egy adott állami cég nem adhat többet egyetlen médiaszolgáltatónak sem a reklámköltségvetése 15 százalékánál. (Compromise 25 - Article 24)
• A médiaszolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi viszonyaikra vonatkozó információkat és a számukra juttatott közpénzeket, valamint az állami reklámozás mértékét.(Nyilatkozniuk kell arról is, ha nem uniós országokból kapnak támogatást.) Az állami reklámkiadásokra vonatkozó információk nyilvánosak lesznek, beleértve az éves teljes összeget és az egyes médiumokra jutó összeget is.
A szavazás eredménye (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)
A média szabadságáról és függetlenségéről szóló szabályozás (European Media Freedom Act) vitája kedden kezdődött Strasbourgban. A jogszabály előterjesztője, a német Sabine Verheyen a Magyar Hang kérdésére egy sajtótájékoztatón arról beszélt: az EU több tagországban merültek fel problémák a médiaszabadsággal kapcsolatban, és ez a törvény a független média megvédése érdekében készült.
A hét elején egyébként az Európa Tanács is elfogadott egy rendeletet a politikai reklámok átláthatóságának biztosításáról. Ennek célja fellépni az információk manipulálása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen. A rendelet megkönnyíti a polgárok számára a politikai hirdetések felismerését, annak megértését, hogy azok kinek a nevében készültek, valamint azt is, hogy célzott-e a hirdetés, így a polgárok könnyebben hozhatnak tájékozott döntést. Az új szabályok a választásokkal, népszavazásokkal, az uniós szintű vagy tagállami jogalkotási folyamattal kapcsolatos politikai reklámtevékenység átláthatóságát szabályozzák. Ha megjelenik az EU hivatalos közlönyében, az azt követő 20. napon hatályba lép. Legtöbb rendelkezését 18 hónappal a rendelet hatálybalépését követően, azaz 2025 őszétől kell alkalmazni. A megszavazásához nem kellett egyhangúság, elég volt a minősített többség. Ez meg is volt: 24 uniós tagállam támogatta, Észtország és Ausztria tartózkodott. Egyetlen ország szavazott ellene: Magyarország.
