Sok jel utal arra, hogy az EU-ban tényleg betelt a pohár: német vezetők már arra célozgatnak, hogy esetleg szigorítani kéne a határellenőrzést, mivel Budapest „súlyos kiskapukat teremt a kémtevékenységek számára” azzal, hogy egyszerűsítette a beutazási feltételeket az orosz és belorusz állampolgárok számára.
Német politikusok uniós szintű választ követelnek, miután Magyarország júliusban egyszerűsítette a beutazási feltételeket az orosz és belorusz állampolgárok számára – írja a Bild, amelyet az Index idézett. Manfred Weber német EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának vezetője a német lapnak azt mondta, hogy Magyarország döntésének „következményekkel kell járnia”. Aki ellenőrzés nélkül beengedi az oroszokat az EU-ba, az masszívan veszélyezteti Európa biztonságát. Putyin kémei és gyilkosai már eddig is sok kárt okoztak az EU-ban és Németországban. A további károkat most meg kell akadályozni – fogalmazott Weber a Bildnek nyilatkozva.
Emlékeztetőül: az Orbán Viktorral nem túl szívélyes kapcsolatokat ápoló politikus már július végén küldött egy levelet az Európai Tanács elnökének, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Budapest lépése „súlyos kiskapukat teremt a kémtevékenységek számára”. Most azonban már nincs egyedül a véleményével: Michael Stübgen, Brandenburg tartomány belügyminisztere azt mondta a Bildnek: az egyik lehetséges válaszlépés az, hogy az uniós országok visszaállítják a határellenőrzést Magyarországgal szemben. „Az európai szerződések kivételes helyzetekben lehetővé teszik a határellenőrzést. Ahogyan mi is megtesszük ezt Lengyelországgal és Csehországgal szemben, úgy az olyan országok, mint Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Románia is megtehetnék ezt [Magyarországgal szemben]. Elfogadhatatlan, hogy egy uniós ország gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedje be az oroszokat az országba” – közölte.
A Bild úgy értesült, hogy az aggodalmakat osztja Nancy Faeser, Németország szövetségi belügyminisztere is, a tárca szóvivője így nyilatkozott: „Az orosz kémkedés és szabotázs kockázata magas, és tovább fokozódott, amióta Oroszország nemzetközi jogot sértő, Ukrajna elleni agresszív háborúja megkezdődött. Ezért minden uniós partnernek fokoznia kell az orosz kémkedés és szabotázs elleni védekezés érdekében tett erőfeszítéseit, és nem szabad potenciális átjárókat létrehozniuk.”
A mostani botrány forrása az úgynevezett Nemzeti Kártya, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is átlépjék az EU határait. Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanakkor „hazugsághadjáratnak” minősítette a balti államok megállapítását, miszerint a Nemzeti Kártya-program Oroszország és Belarusz irányába történő kiterjesztésével Magyarország veszélyezteti a schengeni övezet biztonságát. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa úgy vélekedett: „Oroszország biztonsági fenyegetést jelent. Több, nem pedig kevesebb éberségre van szükségünk”. Hozzátette, hogy levélben kérte a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot. Ha a könnyű hozzáférésű rendszerük kockázatot jelent, akkor lépni fogunk. Johansson levelében arra kérte Magyarországot, hogy augusztus 19-ig válaszoljon a vízumrendszerrel kapcsolatos kérdésekre, „tekintettel arra, hogy ezek az egyoldalú intézkedések potenciálisan veszélyeztethetik a schengeni övezetet”. Azt ígérte, hogy levonja a „megfelelő konzekvenciákat”, ha a lépés sérti az uniós jogot, vagy veszélyezteti a schengeni övezet működését.
