A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd azt májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette. Egy hónappal ezelőtti ülésén a testület döntött az egynapos betéti gyorstender kivezetéséről, amivel 11 hónap után ismét az alapkamat vált az effektív jegybanki kamattá, és szimmetrikussá vált a kamatfolyosó az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.
Öt perccel a kamatdöntés bejelentése után napi mélypontra gyengült a forint a főbb devizákkal szemben. A kamatdöntés után az euró 383,23 forintra erősödött a döntés megelőző 381,48 forintról. A frank jegyzése 401,57 forintról 403,38 forintra emelkedett, a dollár pedig 358,40 forintról 360,40 forintra drágult.
A hírt kommentálva a Portfolio azt írta, hogy az előzetes várakozások szerint a kamat tartásától a 100 bázispontos csökkentésig minden opció „benne lehetett a pakliban”, végül a döntés enyhe meglepetés a szakértők többségének várakozásához képest. A kamatdöntés azt mutatja, hogy a jegybank csak lassan, fokozatosan mérsékli a kamatcsökkentés tempóját, ennek pedig így vegyes az üzenete. Egyrészt az MNB eltért a 100-as vágási ütemtől, és visszafogottabban lazított. Másrészt viszont a várakozásoknál nagyobb, a saját maga által felállított reálkamatszabályhoz képest a lehető legnagyobb csökkentést hajtott végre.
