Az idei első félévben 386,2 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a jegybank – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) féléves jelentésből. A jegybanki veszteséget szinte teljes mértékben a magas jegybanki kamat okozta, amit az MNB azért volt kénytelen megemelni 2022-23-ban, hogy megfékezze a kontinens legmagasabb inflációját, illetve stabilizálja a forintot – írta a Népszava. A jegybank tavaly megkezdte a kamatcsökkentéseket, így a 18 százalékos csúcsról szeptemberre már 6,5 százalékra esett az alapkamat mértéke, de kamatfizetések miatt még mindig veszteséges az MNB, igaz csökkenő mértékben.
A jegybank elsődleges feladata az infláció megfékezése, az árstabilitás elérése és fenntartása, és ennek érdekében alakítja a monetáris politikát, szinte bármi áron. Ennek ellenére a jegybank tavalyi egész éves 1763 milliárd forintos vesztesége minden rekordot és képzeletet felülmúlt.
2020 előtt általában nyereséges volt a jegybank, 2020-ban még jelentős, 255 milliárd forint nyereséget realizált a forintgyengülésen. A kocka 2021-ben fordult, azóta tartósan veszteséges a központi bank, emiatt a jegybank tőkéje már tavaly negatív tartományba fordult, az a 2023-as mérleg szerint mínusz 1855 milliárd forint volt. A jegybank elvileg a könnyen pótolhatná a veszteséget, például pénznyomtatással, ám ez inflációt gerjesztene. Ezért a korábbi években a költségvetés állta a jegybank veszteségét, ám a jelenlegi, amúgy is magas hiány mellett ekkora jegybanki veszteség kifizetése összeroppantotta volna a büdzsét és a magyar gazdaságot. Ezért a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően úgy módosították a jegybanktörvényt – az Európai Központi Bank engedélyével -, hogy az MNB működhet negatív tőkével is azzal a kikötéssel, hogy a jövőbeni nyereséget a feltőkésítésre kell fordítani. Egyetlen figyelemre méltó momentum az idei féléves mérlegben az, hogy a veszteség jelentős mértékben, 613 milliárd forinttal csökkent 2023 első feléhez képest. Ugyanis tavaly az első félévben 999 milliárd forint volt a hiány, szemben az idei 386 milliárd forinttal.
