Az uniós tagállamok harmada képes már arra, hogy a pillanatnyi áramigényei akár több mint négyötödét napenergiával fedezze. Görögországban és Hollandiában a legderűsebb órákban a naperőművek nemcsak elérik az aktuális szükségletek szintjét, hanem időnként meg is haladják azt. Magyarországon az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint megfelelő időjárási körülmények között a villamosenergia-fogyasztás több mint kilenctizedét adja idehaza a napelemes csúcstermelés, amivel az európai országok listájának első részén foglalunk helyet.
A kapacitások növelésének azonban korlátai vannak. Mégpedig a hálózat terén. A jelenlegi rendszerek ugyanis sem Magyarországon, sem az Európai Unió más országaiban nem felelnek meg a zöldenergia-termelés kívánalmainak. Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) elnöke a szervezet napokban tartott 70. vándorgyűlésén arról beszélt, hogy a hazai és az európai villamosenergia-hálózat átalakításra szorul, mert a jelenlegi rendszer nem a decentralizált, nem szabályozható megújuló energiatermelés kezelésére épült ki. A szakember szerint a hálózatfejlesztésben az eddigiekhez képest más megközelítésre van szükség, amely képes reagálni a megváltozott igényekre, a szélsőséges időjárási körülményekre és beépíti az innovatív digitális technológiákat is. „Mintegy 7000 megawatt megújuló energiaforrás rendszerbe illesztése, illetve a 2030-ra várható 40-50%-os áramigény növekedés kezelése komoly kihívás” – jegyezte meg.
A vándorgyűlés részben azt a célt szolgálta, hogy megteremtse a piac különböző állami és magánszektorból érkező szereplői közötti párbeszédet. Mert mint az MEE elnöke fogalmazott: „a megújuló villamosenergia-termelés, -elosztás és -felhasználás több szereplős, és a szereplők szempontjai, ha nem is teljesen, de eltérnek egymástól. A legfontosabb feladatnak tartom ezeknek a szempontoknak a harmonizálását, összehangolását, hogy a legtöbbet hozhassuk ki az adottságainkból és a helyzetből.”
