Addig emeli a kamatot a jegybank, amíg a jegybanki célként meghatározott három százalék közelébe nem lassul az infláció – mondta kamatmagyarázó tájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Virág Barnabás arról is beszélt, hogy idén év vége körül 13-14 százalék körül tetőzhet a pénzromlás mértéke. Az inflációt leginkább az élelmiszerek és az iparcikkek drágulása hajtja, a szolgáltatásoknál az áremelkedés ennél kisebb mértékű.
A „hatósági árak változásának” – magyarul a rezsicsökkentés részleges kivezetésének – hatását az alelnök három százalékpontra becsüli, hatása pedig egy éven keresztül lesz érezhető. Virág Barnabás úgy számol, hogy „a kormány intézkedéseinek hatására” – vagyis valójában a rezsicsökkentés részleges kivezetésének, illetve a kataszabályok megváltoztatásával az adózási forma részleges ellehetetlenítésének eredményeként – tarthatóak lesznek a költségvetés idei számai.
Mindennek hatására a GDP-arányos államadósság 76,6 százalékról 75 százalékra csökken majd 2022 végére, utána évente 2,5 százalékpontos további csökkenés következik. A folyó fizetési mérleg hiánya idén még átmenetileg emelkedik, a külkereskedelmi mérleg egyenlegének idei negatívuma pedig a romló cserearányokra, a külső piacok lassulására, valamint a belső kereslet magas importarányára vezethető vissza. Miután újabb exportkapacitások épültek ki, a külső egyensúlyi feltételek gyors javulása várható – összegezte Virág Barnabás.
Az alelnök ezzel együtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a világgazdaság recesszió közelébe került, illetve hogy a lassulás jelei a magyar gazdaságban is mutatkoznak.
