Szigorít az Airbnb budapesti szabályozásán a kormány, egy új törvényjavaslat értelmében 2025-től négyszeresére emelné a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadót – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Az átalányadó összege hét éve változatlan, a törvényjavaslattal a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedne a fővárosban.
A javaslatban szerepel - amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már korábban bejelentett –, hogy két évig új engedélyeket sem adnának Airbnb-zésre Budapesten. Az NGM bejelentése alapján a szigorítások a vidéki településeket nem érintik, a szabályozásról társadalmi egyeztetésbe kezdett a kormány.
Az NGM közleménye megállapítja, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. "A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló" – írja a tárca, amely szerint ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
"Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról" – állapítja meg az NGM, amely szerint a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek.
