Kiemelkedő szakmai tudás, erős indonéz kapcsolati háló, politikai támogatás és nyitottság. Nagy Szabolcs, a Roatex Ltd. Zrt. ügyvezetője és résztulajdonosa szerint ezek szükségeltettek leginkább ahhoz, hogy a társaság nyerje el Indonézia kormányától az ország útdíjfizetési rendszerének kiépítését és üzemeltetését – orosz riválisát legyűrve.
Mint arról beszámoltunk, a Roatex úgy nyerte el a 300 millió dolláros beruházást, hogy a két és fél éve alapított cégnek 2018-ban és 2019-ben sem volt árbevétele, ennek fényében különösen figyelemre méltó a délkelet-ázsiai országban elért tendergyőzelme. Mivel önmagában a győzelem és maguk a körülmények is érdekesek, e-mailben és a cég honlapján keresztül is próbáltuk a vállalat ügyvezetőjével felvenni a kapcsolatot. Múlt csütörtöki cikkünk megjelentéséig ez nem sikerült, később azonban Nagy Szabolcs maga jelentkezett, és válaszolt a felvetéseinkre.
– Négy év alatt 50-et meghaladó repülőút, 100-nál is több repülőn töltött éjszaka kell hozzá – írta Nagy Szabolcs kérdésünkre, miszerint egy nullás árbevételű cég esetében milyen háttérmunka szükségeltetik egy ilyen volumenű megrendelés elnyeréséhez. Mint írta, 2016-ban keresték meg először az indonéz partnerei, hogy hallottak a magyar útdíjfizetési rendszerről, ami alkalmas lehet az indonéz „kapus rendszer” leváltására. Ezután indultak szakmai egyeztetések a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat fizetési rendszerét üzemeltető állami vállalattal, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-vel (NÚSZ). A beruházás összetettsége – az indonéz, a magyar és a nemzetközi technológiák és üzleti szemlélet egyesítése – miatt alakult meg a Roatex Ltd. Zrt. projektcégként, amely Nagy Szabolcs és az indonéz üzlettársának tulajdonában áll. A projektcég sajátosságából adódik különben, hogy a társaságnak nem volt árbevétele. Az előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokat (a jakartai iroda fenntartását, a szakértők díjazását) a cég tulajdonosai finanszírozták kölcsönből.
Elsőbbségi jog a minisztertől
Az ügyvezető sorai jelentős anyagi befektetésről árulkodnak. Azt írta ugyanis, hogy az előkészítés után a Roatex az Indonéz Autópálya Hatóság szakembereivel és magyar partnereivel kifejezetten az országra szabott megvalósíthatósági tanulmányt készített. Ezt értékelte a 270 millió lakosú Indonézia közmű- és lakásügyi minisztere, Basuki Hadimuljono. Ötletgazdaként úgynevezett úgynevezett „elsőbbségi jogot” (Priority Right Framework) kapott tőle a Roatex az állam tenderén. Ez azt jelenti, hogy a versenytárgyaláson más pályázó által adott esetleg alacsonyabb ajánlati ár esetén is dönthet úgy az elsőbbségi jog – jelen esetben a Roatex – jogosultja, hogy a megajánlott legalacsonyabb áron is vállalja a kivitelezést, vagy kérheti, hogy a nyertes térítse meg az előkészítés során létrejött szellemi termék árát. Nagy Szabolcs szerint az így megszerzett előjognak köszönhetően jelentős előnnyel tudtak indulni a tenderen. A pályázaton egy orosz jelentkezőt sikerült így megelőzni.
Nagy Szabolcs magyar érdekeltségeiről előző cikkünkben írtunk. Az ügyvezető-résztulajdonos azonban nem mozog idegenül az indonéz üzleti életben sem. Erre vonatkozóan azt írta, hogy több mint 10 éve vesz részt Délkelet-Ázsiában nemzetközi projektek előkészítésében, főként magyar cégek piacra lépését segíti üzletfejlesztési tanácsokkal. – Korábban a Fővárosi Vízművek magyar alvállalkozókkal víztisztítókat épített Indonéziában és más ügyeink mellett ebbe a munkába kapcsolódtam be tanácsadóként. A projekt az indonéz közmű- és lakásügyi minisztériummal együttműködésben zajlott, így amikor az új útdíjrendszer kialakítása kapcsán újra kapcsolatba kerültünk, nem nulláról kellett kezdenünk – magyarázta.
Nem a politikai tőke számított
Nagy Szabolcs nem ismeretlen a közéletben sem: Nagy ugyanis a fideszes Németh Zsolt volt külügyi államtitkár munkatársa volt. Ezért is érdeklődtünk arról, hogy az ő politikai tőkéje, kapcsolatai mennyit számítottak a nagy üzlet létrejöttében. – A jakartai nagykövetségünk különösen aktív, és nagyon sok magyar cég piacra jutását segítették Indonéziában. Az elmúlt években a sikeres vízügyi projektek mellett, a Telkom Indonesia befektetett a Cellum Global Zrt.-be, a GE Magyarországon gyártott turbinákat szállított az Indonéz Elektromos Műveknek és számos magyar ICT cég lépett be az indonéz piacra. A két ország közötti kapcsolatok egyre erősödnek, nem gondolom, hogy ez az én „politikai tőkémnek” lenne betudható – magyarázta, hozzátéve, hogy a nagykövetség az ő munkájukat is folyamatosan támogatta: például politikai egyeztetéseken napirenden tartották a lehetséges jövőbeni együttműködés előnyeit. – A két ország közötti felsőszintű egyeztetések során tanúsított kormányzati támogatás révén folyamatosan erősödött az indonéz félben a cégünk és az általunk kínált megoldás iránti bizalom és elköteleződés, de ez szakmai tudás és együttműködés nélkül nem vezetett volna sikerhez – jegyezte meg.
Külön rákérdeztünk a magyar állam támogatási formájára is. Nagy Szabolcs ügyvezető elmondta: a projekt előkészítése során és a tenderen való induláshoz semmilyen közvetlen anyagi támogatást nem kaptak. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. viszont hatékony segítséget nyújtott. Az állami tulajdonú NÚSZ szakmai támogatására a megvalósítás során is számítanak. Ez a kivitelezés szakmai ellenőrzésében, a beszállítók műszaki felügyeletében és az üzemeltetési tapasztalatok átadásában, a leendő indonéz munkatársak betanításában valósul majd meg.
Robbanásszerű fejlődés a szigetvilágban
Az elnyert megrendelés jelentőségéről az árul el sokat, hogy a számos szigetből álló Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa (az egy főre jutó GDP 2246 USD). Jelenleg 2000 kilométernyi fizetős úthálózattal rendelkezik, amelynek hossza 2026-ig meghaladja az 5000 kilométert. Bár a rendszer alapja a magyarországi útdíjfizetési rendszer, a Roatex fejlesztése csak nagy vonalakban hasonlít a hazaira. Az ügyvezető szavaiból ugyanis kiderült, hogy Indonézia fizetős útjai különböző cégek tulajdonában állnak, így a díjfizetési rendszer sem egységes, főként fizetőkapuk, automata sorompók szabályozzák a felhajtást. A Roatex erre épít ki egységes rendszert, olyat, amelyben nem kell az autósoknak a szakaszváltásoknál megállnia. A rendszer lényege, hogy az autó mozgásából kiszámolja a fizetendő díjat és levonja az ügyfél számlájáról (vagy éppen megbünteti, ha nem rendezi az úthasználat díját), majd elszámol az útszakaszok tulajdonosaival. Mint arról korábban írtunk, a koncessziós szerződés 10 évre szól. A rendszer kiépítése várhatóan másfél évet vesz majd igénybe, ezt követően a cég a működtetésért felel.
A cég szakembergárdájára vonatkozó kérdésünkre Nagy Szabolcs azt közölte, hogy az indonéziai magyar irodában 5-10-en fognak dolgozni. A fővárosban, Jakartában, a cég indonéziai vállalatánál pedig az üzemeltetés megkezdésére 180-200 személyt alkalmaznak majd, köztük várhatóan 20-30 magyar szakember lesz. – Jelenleg egyeztetések zajlanak különböző cégek bevonásáról a projektbe. Magyar részről az itthoni útdíjfizetési rendszer kiépítésében részt vevő, illetve az indonéziai kivitelezésben, IT-transzferben gyakorlati tapasztalattal rendelkező magyarok kapnak lehetőséget a projekt értékének több mint felében – árulta el az ügyvezető-résztulajdonos.
A külügy szerint a keleti nyitás sikere
A Roatex Ltd. Zrt. tendergyőzelmét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a közösségi oldalán. A bejegyzésében egyebek mellett arról is írt, hogy „végig segítették a cég útját”. Ezért kérdeztünk rá a tárcánál is arra, hogy ez milyen segítséget jelentett. Mint írták, a Külgazdasági és Külügyminisztérium a gazdaságdiplomácia teljes eszköztárával segíti a hozzá forduló vállalkozásokat. Ilyenek például a háttérintézmények által működtetett különböző támogatási programok, az EXIM által nyújtott kedvezményes hitelek, garancia és biztosítási konstrukciók, a HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) által nyújtott szolgáltatások, a külgazdasági attasék közreműködése, a bilaterális alapon működő gazdasági vegyesbizottságok, és a többi között a kétoldalú egyezmények megkötése. A KKM és a jakartai magyar nagykövetség kizárólag a gazdaságdiplomácia eszközeivel támogatta a cég munkáját – húzták alá.
Hozzátették, a Roatex vezetősége évtizedes tapasztalattal rendelkezik a régióban. A projektben részt vesz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. is, emellett több olyan magyar vállalat, akik ezáltal nemcsak további bevételre, hanem nemzetközi referenciákra és elismertségre tesznek szert. Azt, hogy a társaság több mint 300 millió dollár értékű beruházást nyert el, a külügyminisztérium a „keleti nyitás” politikája sikerének tudja be.
