Az uniós támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még. Hasonlóképpen jelzés, méghozzá eléggé ijesztő, hogy az Európai Parlament nem szeretné, ha Magyarország betöltené a soros elnöki posztot: ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy nem kívánatos országgá vál(hat)unk az Unióban – fejtette ki legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor közgazdász, tőkepiaci szakember aki szerint az a fő kérdés, hogy a működő- és portfoliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az Unió teljes értékű tagja.
Mint kifejtette, ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek, hiszen a magyar gazdaság legfőbb alátámasztó fundamentuma, hogy az Unió tagja.
Szavai szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter téved, amikor arról beszél, hogy a működőtőke pótolja az EU-pénzt, hiszen a kettő egyforma jellegű, mert egyiket sem kell visszafizetni. – Ez nyilvánvalóan nem igaz. Az EU-támogatások valóban vissza nem térítendőek, és direkt módon a jegybanki devizatartalékot növelik, míg a működőtőke-beruházásokra azok tulajdonosa nyereséget vár el, célja az, hogy összességében több pénzt vigyen ki, mint amit behozott, tehát a mostani devizabeáramlást a későbbiekben devizakiáramlás fogja ellensúlyozni – mutatott rá.
A harmadik tévedésnek azt nevezte, hogy keleti forrásokból (bármit is jelentsen ez) pótolhatók az uniós pénzek. E tekintetben a kínaiak jöhetnek szóba, akik ázsiai és afrikai példák alapján számos esetben adósságcsapdába vezethetik az adott országot. A befektetett pénzt pedig kamatosan visszakérik – ellentétben az EU-val. – Magyarország fő értéke a keletiek számára is az, hogy az Unióban vagyunk: ha nem lennénk teljes jogú tagjai, akkor miért jönnének ide? Nézzük meg Moldova vagy Szerbia fejlettségét, akik szintén „függetlenek”, mégsem tódul oda a működőtőke: „függetlenségük” nem azt jelenti, hogy mindkét oldalból hasznot tudnak húzni, hanem sokkal inkább azt, hogy két szék között a padlóra esnek – hívta fel a figyelmet a közgazdász.
– A huxit nem úgy tud lezajlani (mint az Egyesült Királyságban), hogy deklaráltan kilépünk, hanem úgy, hogy de jure esetleg még tagjai vagyunk az Uniónak, ám de facto egyre kevésbé. Nem kilépünk, hanem szép lassan kicsúszunk: pénzt nem kapunk, szavazatunkat elveszik. Sajnos egyre inkább ebbe az irányba haladunk, és ez felveti annak a kockázatát, hogy Magyarországgal kapcsolatban mind a külföld, mind a belföldiek szemében hirtelen percepcióváltás történik, aminek eredménye lassabb vagy gyorsabb tőkemenekítés lehet – fogalmazott a szakértő, aki szerint minél több olyan jelzést kapunk Európából, hogy Magyarország nem valódi EU-tag, annál könnyebben és hamarabb következhet ez be.
Szerinte nem lehetséges az sem, hogy – ahogy a kormány azt kommunikálni igyekszik – felkészülünk az EU-források nélküli helyzetre, hiszen nemcsak a forrásokról szól a történet, hanem arról, hogy Magyarország Európa része marad-e. Az EU-n kívül pedig – zárta gondolatait – nem a kormányzat által elképzelt semleges és mindenkivel barátkozó gazdag Svájc lesz Magyarországból hanem a két világ közé szorult Szerbia, vagy Moldova.
Hosszabb ideje vall hasonló álláspontot az Európai Unió és Magyarország viszonyáról Bojár Gábor vállalkozó, fizikus, a Graphisoft alapítója, aki – ahogy azt a a Magyar Hang Kompország podcastjában néhány héttel ezelőtt felidézte – 2016-ban használta először a huxit szót a menekültválság során kifejtett EU-ellenes kormányzati álláspont miatt. Mint műsorunkban kifejtette, meggyőződése szerint az Orbán Viktor vezette hatalom lélekben már nem az EU tagja és szó sincs már az euró bevezetéséről, a gazdaság harmonizálásáról, helyette zajlik az ellenpropaganda. Mindez pedig – szögezte le – nem magyar, hanem orosz érdekeket szolgál.
