A szabad Magyar Nemzet felszámolása után egyelőre ugyan szordínós változatban, de most is a pártos kényszerhagyomány éledt újra.
Időgép
Szekfü András interjúkötete a hetvenes évek szinte összes fontos rendezőjét, de még a jelentős pozíciót elfoglaló politikusait-hivatalnokait is megszólaltatja.
Az Egyesült Államok elnökei közül négy is unitárius volt, itthon viszont csak János Zsigmond és Székely Mózes fejedelem követte az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház tanait.
Ugyanúgy felszólalt a nyilasok zsidóüldözése, mint a kommunisták diktatúrája, egyházellenes intézkedései ellen.
Hogyan lett a fiatal keresztény újságírás egyik legnagyobb ígéretéből a kommunisták tehetetlen bábja? Egy történet a Magyar Nemzet múltjából.
A botrányt kavaró 1988-as cikk szerzője a tiszakécskei rendszerváltás elindítója volt, még sincs helye a mai sajtóban.
Szakály Sándor megnyilatkozásai azt a látszatot kelthetik, hogy Magyarországon félhivatalos álláspont lehet a népfajok közötti megkülönböztetés mentegetése, bagatellizálása.
Babits Mihály, Jászi Oszkár és Móricz Zsigmond gyászbeszédéből idézünk.
Czakó Balázs közvitéz élete árán megvédte a magyar föld egy darabját, Balassagyarmat így ma is magyar.
Vajon tényleg államot akart az államban létrehozni nyolcszáz esztendeje Dél-Erdélyben a Német Lovagrend?
Adyban van valami zavarba ejtően integratív, valami lefegyverzően „összmagyar”. Hívhatnám akár nemzetegyesítő karizmának is.
Mindenekelőtt különbséget kell tenni az első köztársaság és a tanácsköztársaság között, abbahagyva a kettő összemosását.
Ady Endre, Nagy Imre: a hatalom már a múltból keres ellenségeket.
A müncheni egyezmény, a hitleri Németországot regionális hatalomként elismerő kísérletezés hónapok alatt megbukott.
A történész-kormányfő pályájának kezdetén – amíg politikai okok miatt el nem tanácsolták –, középiskolai tanárként működött.