Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Két művész, két eltérő világ, és az átörökített közös értékek – apa és fia. Páros interjúnkban Gryllus Vilmos, a Kaláka kétszeres Kossuth-díjas zenésze – akinek dalain és meséin gyerekek generáció nőttek fel –, és fia, Gryllus Ábris médiaművész, grafikus, zeneszerző, az elektronikus zenei színtér ismert alkotója beszélnek családi éneklésről, Kodály örökségéről, Azahriah sikeréről és a rendszerváltáskor kiásott árkokról. – A zene, és különösen az éneklés a legjobb lelki érzékenyítő. Erre tanít Kodály Zoltán munkássága is, amiről azonban mára mintha elfeledkeztünk volna. Szomorúan elénektelenedett az ország – mondja az interjúban Gryllus Vilmos. S hogy mit tehetünk ez ellen? A beszélgetésből ez is kiderül.
Történelmi helyszín, világbajnok panoráma, a szomszédban hamarosan újranyíló törökfürdő – a Tabán szívében épült luxushotel mégsem talál gazdára. Legutóbb 2023 decemberében hirdetett pályázatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) az I. kerületi Hadnagy utcában épült Rác Hotel bérbeadására, vagy akár értékesítésére, ám egyik konstrukció sem keltette fel a befektetők érdeklődését. Most felcsillant a remény – több mint két évtized után jövőre újra kinyithat a Rác fürdő. De mi a helyzet a mellé épített hotellel?
Nem az életterük fogyott el, és nem is szaporodtak túl: a városban élő vadállatok megtanulták, hogy felesleges az erdőben élelem után kutatni, ha az emberlakta területeken „terülj, terülj asztalkám” várja őket. Az „urbanizálódott” vadak nem az erdőből járnak a városba portyázni, hanem lakott területen élnek nemzedékek óta. Mi vonzottuk őket ide a hanyagul kezelt háztartási hulladékkal és a gazos, gondozatlan, nem megfelelően védett területekkel. Cikkünkből kiderül, hogy milyen „új” fajok születnek a szemünk láttára, és mit tehetünk, hogy csökkentsük az egymás mellett élésből következő kockázatokat.
Az árvíz soha nem érkezik megfelelő időben, de a tavaly karácsonykor a Dunán végigvonuló árhullám különösen megnehezítette a védekezők munkáját. Az ünnep előtti napokban derült ki ugyanis, hogy a víz olyan szintre emelkedhet, ami már az ártérben lévő épületeket is veszélyezteti. A klímaváltozás miatt az árhullámok is kiszámíthatatlanná váltak, ezért is egyre sürgetőbb, hogy megépüljön a római-parti gát, ám annak helyéről évtizedek óta folynak a viták. Szakembert kérdeztünk az árvízi védekezésről, és arra is választ kerestünk, mi lesz a sorsa a hullámtérben felépült házaknak.
A Mithras-kultusz egykor a kereszténység nagy kihívójának számított. Ma már csak szentélyromok és a misztériumhoz köthető korabeli tárgyak tanúskodnak a hajdani vallásról. Épp ezért kellene megőrizni az Óbudán, az aquincumi katonavárosban, tavaly év végén talált kultuszhelyét. Cikkünkben bemutatjuk az ókori vallást és a most felfedezett terület jelentőségéről is szót ejtünk.
Tavaly áprilisban (az online-on májusban) írtunk a magyar avantgárd egyik legjelentősebb alkotójáról, a 2018-ban elhunyt Papp Tibor József Attila-díjas költőről, akinek művészi öröksége ugyan a budai identitás része, emlékét korábban mégsem ápoltuk a jelentőségéhez méltó módon. Ezen változtatott volna Képes Gábor költő, szerkesztő, muzeológus, a Víziváros Facebook-oldal alapítója, aki kezdeményezte, hogy a II. kerület állítson emléktáblát Papp Tibor Csalogány utcai otthonánál. A mementót idén, a költészet napján, január 22-én avatták fel.
A II. kerületi Önkormányzat február elején indította el „okos város” alkalmazását, a Buda Appot, melynek segítségével a lakosok egyszerűen jelezhetik a kerületben tapasztalt útmeghibásodásokat, de akár azt is, ha valahol elhagyott roncsautót láttak, az ily módon beküldött problémás helyzetekre pedig a kerület illetékes szervei megpróbálnak mielőbb megoldást találni.
Ötödik alkalommal indít közösségi költségvetési programot Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. A III. kerület lakosai az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 100 millió forintnyi fejlesztési pénz sorsáról dönthetnek: a keretösszeget ismét tíz körzetben osztják el, vagyis minden körzetre 10 millió forint jut. Az ötleteket február 1. és április 1. között várják, a javaslattételre online és papíralapon is lehetőség van.
Ezelőtt 150 évvel született meg az első átfogó törvény Magyarországon a statisztikai szolgáltatásról. A hivatal 1898-ban költözött jelenlegi székhelyére, a Czigler Győző által tervezett II. kerületi palotába. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) működésébe a hatalom máig igyekszik beavatkozni. Az évforduló alkalmából azt vizsgáltuk, milyen politikai nyomásgyakorlási kísérletek érték az intézményt az elmúlt közel 80 évben.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a február 16-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
