Miközben a magyar sajtót az tartja lázban, lesz-e svéd-magyar találkozó, a skandináv közszereplők egy része ígérete teljesítésére szólítja fel Orbán Viktort. Ulf Kristersson miniszterelnök nyilatkozatát olvasva egyébként az sem olyan zavaros, hányadán is állnak a svédek a találkozóval. Az álláspont egyértelműnek tűnik: hajlandóak valamikor találkozni a magyar vezetéssel, de a svéd tagság ratifikációjáról nem látnak szükségesnek semmiféle tárgyalást. A svéd kormányfő azt üzente, jövő héten, az Európai Tanács február 1-jei ülésén tudnak akár személyesen megbeszélést folytatni.
Kristersson a SVT Nyheter cikke szerint azt is mondta: Orbán Viktor a héten megerősítette, hogy a magyar fél is jóvá fogja hagyni a svéd csatlakozást. Tehát kollégák lesznek a NATO-ban, és akkor már lesz miről beszélni – fejtette ki a kormányfő, aki a mindkettőjüknek megfelelő időpontban kész lesz egy későbbi találkozóra Budapesten is. A svéd miniszterelnök szerint sok mindenről tudnak majd beszélni, például a Gripeneket érintő közös légiközlekedési rendszerről és a soros magyar uniós elnökségről is. Kristersson azt is mondta, hogy jelenleg nincs még ennek időpontja, és mindketten elfoglaltak a magyar miniszterelnökkel.
A svéd Dagens Nyheter beszámolt Kövér László friss kijelentéséről is, mely szerint nem érzi a sürgetést a svéd tagság elfogadására, ő maga pedig nem is támogatja azt. A házelnök az Indexnek adott interjúban úgy fogalmazott: „Miért kellene, hogy ez nekünk legyen kellemetlen? Amennyiben a svédeknek nem az, úgy én egy pillanatig sem érzem rosszul magam. Másrészt valakinek utolsónak is kell lennie.”
Csakhogy az északi megszólalók ezzel szemben a jelek szerint nagyon is kellemetlenül érzik magukat. Úgy gondolják egyben, hogy a magyar félnek mihamarabb jóvá kell hagynia a lépést. Erről beszélt az említett lap cikke szerint a korábbi svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson is. Szerinte Magyarországnak teljesítenie kell ígéretét, a svéd embereknek pedig jó, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a tagsághoz. Magyarországnak a külvilág felé tett ígéretét emelte ki az Aftonbladetnek Tobias Billström külügyminiszter is. A politikus reagált arra, hogy a magyar fél korábban azt állította, a svédek rágalmazták az országot. Mindezt egy oktatóvideóra hivatkozva állították, miután az a magyar jogállamiság helyzetéről kritikus módon számolt be. Billström kijelentette, nem értékeli úgy, hogy rágalmazták volna az országot, ő például külügyminiszterként biztosan nem tett így. A politikus emlékeztetett arra az ígéretre is, hogy nem a magyar kormány lesz az utolsó, amelyik ratifikálja a svéd csatlakozást. (Csütörtök este kiderült, hogy Magyarország mégiscsak utolsó lett, mivel Erdogan török elnök is aláírta a csatlakozásról szóló törvényt.) Ingmar Nevéus svéd újságíró úgy vélekedett: Magyarország kiélvezi még egy kicsit a lehetőséget, hogy megalázhatja a svédeket.
A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs eközben az ATV-nek azt állította, a Fidesz-frakció nem egy szavazógyár, és a kormány nem mondhatja meg, mire szavazzanak. Az ATV rákérdezett a Fidesz-frakciónál, indokoltnak tartanak-e egy rendkívüli parlamenti ülést az ügyben. A frakció azt válaszolta: megvárják a miniszterelnöki találkozót. Ez tehát leghamarabb február 1-jére várható, de Kristersson ekkor sem a NATO-csatlakozás elfogadásáról kíván tárgyalni a magyar miniszterelnökkel. Ettől még persze a kormánykommunikáció a későbbiekben keretezheti úgy a potenciális jövő heti találkozót, mintha az döntené el a kérdést.
