„Most következik az, amit magyarul bosszúnak nevezünk”

„Most következik az, amit magyarul bosszúnak nevezünk”

Az izraeli hadsereg katonái Merkava harckocsikkal a Gázai övezet határának közelében, Izrael déli részén 2023. október 9-én (Fotó: AFP via Europress/Jack Guez)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Izrael szárazföldön is be fog vonulni a Gázai övezetbe – erre számít Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy véleménye szerint a politika meg fogja hozni ezt a döntést, még ha ez a hadsereg számára súlyos emberveszteséggel is járhat.

– Politikai döntés szükséges ahhoz, hogy megkezdjék a Gázai övezetbe történő bevonulást, de a politika nyilván így fog dönteni. Ez egyértelmű, most már négy hadosztály teljes készenlétben van – mondta Kis-Benedek József, hozzátéve, hogy „nem lesz egyszerű feladat, de kész vannak erre a katonai forgatókönyvek, csak le kell porolni őket”. – A légitámadás vasárnap reggel óta folyamatban van, és nagy pusztítást végez. Ezután fog bevonulni az izraeli hadsereg – vázolta Kis-Benedek József, kiemelve azt is, hogy a művelet nagy emberveszteségekkel járhat. – Iszonyatosan sok a halott Izraelben, ehhez nincsenek hozzászokva. Most következik az, amit magyarul bosszúnak nevezünk – mondta a szakértő. Kis-Benedek József véleménye szerint ezért is köt most Izrael alkut: szabadon bocsátja az évek óta őrizetben tartott palesztin foglyokat az izraeliek szabadon bocsátásáért cserébe. Jelenleg egyébként több száz izraeli foglyot tartanak fogva a palesztinok a Gázai övezetben, akiket az izraeli bevonulás esetében megölnének. 

A szombati támadás Kis-Benedek József szerint is egyértelműen meglepetésként érte Izraelt. – Nem kérdés, hogy hibáztak. Ugyanaz történt, mint ötven évvel ezelőtt – mondta. Ráadásul sok ünnep volt Izraelben az elmúlt időszakban, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy az izraeli nemzetbiztonsági szolgálatok „elaludtak”, illetve inkább az északi területekre koncentráltak, mert arra számítottak, hogy a Hezbollah részéről történik majd támadás. A belpolitikai feszültségek a Kis-Benedek József szerint szintén hozzájárulhattak az időzítéshez. – Nagy tüntetések voltak, a társadalom nem igazán elégedett a kormány tevékenységével, ezért a palesztinok úgy gondolhatták, ilyenkor kell támadni – vélekedett.

Jair Lapidi ellenzéki vezető és volt ügyvezető miniszterelnök a CNN-nek arról beszélt, hogy a szárazföldi támadás „nem zárható ki”, de Izraelnek mérlegelnie kell a több tucat túsz sorsát, akiket elhurcoltak. – Egyfelől minden napirenden van, semmi sincs kizárva, beleértve a behatolást is. Másrészt vannak ott embereink, és betegre aggódjuk magunkat értük – fogalmazott.

A konfliktus szombaton kezdődött, amikor a Hamász nagyszabású támadást indított el a zsidó állam ellen, több ezer rakétát lőttek ki, fegyveresei pedig behatoltak az országba is és ott is szedtek áldozatokat. Sokakat elhurcoltak és túszként tartanak fogva Gázában. Izrael azóta komoly válaszcsapásokat mér a Gázai övezetre. A Times of Israel tudósítása szerint Yoav Gallant védelmi miniszter elrendelte a Gázai övezet „teljes ostromát”. – Nem lesz áram, nincs élelmiszer, nincs üzemanyag, minden le van zárva – mondta. Nem sokkal később Jiszráel Kac infrastrukturális ügyekért felelős miniszter azt jelentette be, hogy Izrael az övezet vízellátását is leállítja. A konfliktusban 700 izraeli meghalt – egyes hírek szerint már 800 –, míg a Gázai övezetből 493 palesztin áldozatot jelentettek. A sérültek száma mindkét oldalon több ezres.