Az európai jog semmibe vétele miatt precedenst teremtett az Európai Bíróság, ami nagyon sokba fog kerülni Magyarországnak. Ráadásul egy következő, hasonló ítélet is várható. Gyorselemzésünk a történtekről és a háttérről.
– Nagyon kevés olyan eset van a jogsértési eljárások közül, amely egészen eddig a szakaszig eljutna. Hiszen itt arról van szó, hogy már hozott egy ítéletet az Európai Bíróság egy ügyben, amelyet aztán nem tartott be Magyarország, emiatt egy újabb eljárásban kérte a tagállam megbüntetését az Európai Bizottság. A többi között erről beszélt lapunknak Brüsszelben Lattmann Tamás nemzetközi jogász azután, hogy kiderült: 200 millió eurós (majdnem 80 milliárd forintos) átalányösszeget, és mostantól naponta egymillió eurót (közel napi négyszáz millió forintot) kell fizetni, mert Magyarország nem tartott be egy menekültügyben hozott bírósági ítéletet.
Az Európai Bíróság Magyarországra vonatkozó csütörtöki ítélete négy szempontból is nagyon súlyos üzenetet hordoz: a bírság mértéke nagyságrendekkel meghaladta azt az összeget, amelyet az Európai Bizottság megfelelőnek tartott volna, a Bíróság kimondta, hogy Magyarország olyan szinten sértette meg az uniós jogot, ami példa nélküli az európai joggyakorlatban, a büntetés levonható az érintett tagállamnak járó uniós forrásokból, és hasonló esetben hasonló büntetés jöhet.
Az ügy lényege, hogy az Európai Bíróság 2020-ban kimondta, hogy az akkori magyar jogi szabályozás nem összeegyeztethető az uniós joggal, többek között azért, mert nem biztosítja a határon a menedékjog iránti kérelem benyújtását, az akkor még létező tranzitzónákban jogellenesen tartották fogva a menedékkérőket, nem tették lehetővé, hogy a jogorvoslati időtartam alatt a kérelmező Magyarországon tartózkodjon, hanem – és ez is jogsértés – kitoloncolták őket. Az Európai Bizottság szakemberei minden bizonnyal elkerekedett szemmel olvasták a bírósági döntést. Ők ugyanis osztottak, szoroztak, arányosítottak, méltányosítottak, majd azt javasolták a keresetlevelükben, hogy az Európai Bíróság ítéletének be nem tartása miatt sújtsák Magyarországot mostantól naponta 16 393,16 euróval, átalánybüntetésként pedig legalább 1.044.000 euró büntetéssel. A bíróság élt azzal, hogy nem köti a kereset és „kicsit” felfelé kerekítettek, miután megszorozták az összegeket egy nagyobb számmal. Napi egymillió euró, egy összegben pedig 200 millió.
Nehéz ezt másként értelmezni, mint úgy, hogy az uniós jog elsőbbségének tagadása, a bíróság ítéletének semmibe vétele sokba kerül. Nagyon sokba. És ezt értse meg mindenki – vagyis a bíróság üzent a többi fővárosba is, bár hozzá kell tenni, hogy az Európai Bíróság ítéleteit azért tiszteletben szokták tartani, tekintettel arra, hogy európai közmegegyezés van arról, miszerint ez egy jogállamisági minimum.
Utóbbit erősítette meg a Magyar Hangnak Lattmann Tamás nemzetközi jogász is. Lattmann azt mondja, Magyarország hozzáállását „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének” minősítette az Európai Bíróság, amire vonatkozóan nem is állhatott rendelkezésre ítélkezési gyakorlat. Most azonban megteremtették a viszonyítási alapot, amikor a magyar hozzáállást ilyen módon beárazták. Lattmann Tamás szerint 2020-at követően is választhatta volna azt az utat a magyar kormány, hogy megpróbálnak az EU-n belül lobbizni, érvelni, befolyásolni az uniós döntéshozatalt. Ehelyett egyrészt új jogszabályt vezetett be, amivel szintén megpróbálták megkerülni az érvényes uniós szabályokat, a bírósági ítéletet nem hajtották végre, ráadásul folyamatosan azt kommunikálták, hogy mindezt szándékosan teszik. „Azt hiszem, ez az egyik olyan tény, ami ennek az esetnek a különlegességét adja. És sajnos ez vezetett a bíróság által használt erős érveléshez” – mondta a szakértő.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, a rendelkezéseket végre kell hajtani. Vagyis egyrészt ki kell fizetni a 200 millió eurót, másrészt a napi egymilliót egészen addig, amíg a magyar jog nem igazodik az európaihoz. Az ügy kezelése visszakerül az Európai Bizottsághoz, amely most levelezésbe kezd arról, hogyan akar Magyarország fizetni és teljesíteni. Ha továbbra is ellenáll a kormány, akkor újabb nehézségekkel kell szembenéznie.
– Ha a kifizetés még mindig nem történt meg, a Bizottság az általunk „beállítási eljárásnak” nevezett eljáráshoz folyamodik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett összeget levonjuk az érintett ország felé történő következő átutalásból - mondta a testület sajtótájékoztatóján Ujvári Balázs szóvivő. Tehát akkor, ha a magyar kormány legközelebb benyújt egy számlát – amire lehetősége van a decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró terhére –, a Bizottság abból az összegből egyszerűen visszatartja ezt a részt és ez ellen a kormány nem tehet semmit.
A magyar kormány első reakciója a totális elutasítás volt – és a második is. A Magyar Hanghoz eljuttatott közleményében a Fidesz EP-listájának első helyezettje, Deutsch Tamás a következőt írta: „A magyar emberek több ízben is határozottan kimondták, hogy nem akarnak bevándorlóországban élni. Nem fogjuk hagyni, hogy hazánkból bevándorlóországot csináljanak! Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!”. Orbán Viktor pedig felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a napi 400 millió forintos bírságot.
Az egyáltalán nem könnyű helyzet tovább romolhat. A jelenleg hatályos magyar menekültügyi szabályozásról ugyanis egy másik ítéletében az Európai Bíróság már kimondta, hogy az is ellentétes az európai joggal. Ha azt sem tartja be a kormány – márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy nem –, akkor abban az ügyben is jöhet egy hasonló pénzbüntetési eljárást. És mint látjuk, a büntetés mértékére már megszületett az uniós gyakorlat.
