Megrázó, de nem meglepő a Donald Trump elleni merénylet, ez a lehetőség mindig benne van a levegőben. Az Egyesült Államokban ugyanis sajnos nem ritka az elnökök, elnökjelöltek, szövetségi tisztviselők elleni merénylet. Gondoljunk csak a Kennedy fivérek, vagy az Abraham Lincoln elleni támadásra – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos munkatársa arról is beszélt, miután a két nagy párt zéróösszegű játéknak, egzisztenciális kihívásnak tekinti a mostani választást, ezért a konkrét esetben is benne volt a közhangulatban a merénylet lehetősége.
Polgárháborús hangulat?
A demokraták kampányában ugyanis központi helyet foglalt el az a narratíva, hogy Donald Trump, illetve szavazói olyan elveket képviselnek, amelyek összeegyeztethetetlenek az amerikai demokrácia alapértékeivel, ezért amennyiben republikánus győzelem születik, akkor a januári hivatalba lépéssel vége a demokráciának. A merényletet követően éppen ezért állították le a kampány ezen elemeit az írott és elektromos sajtóban.
Kérdésünkre elmondta, van alapja annak, hogy polgárháborús hangulat alakult ki az Egyesült Államokban. Ezt azonban nem a 19. századi értelemben értendő, amikor a két nagy tömb hívei tömegesen fordulnak egymás ellen, hanem hogy – különösen a nagyvárosokban – a két oldal szélsőségesei ugyanazon elvek mentén mérik össze erejüket.
– Ez a mostani események előtt is igaz volt, a merénylet azért rontott a helyzeten, mert arra példa, hogy ezek az ellentétek akár a konkrét erőszakig is fajulhatnak egy politikussal szemben, akár a „demokrácia védelmében” is. Ha visszaemlékszünk, korábban is előfordult, hogy a választási eredmény láttán többen erőszakhoz folyamodtak, még ha nem is fegyveresen. Ezt történt 2021. január 6-án, amikor Donald Trump szélsőséges hívei megtámadták a Capitoliumot, vagy amikor Trump 2016-os megválasztását követően a Fehér Háztól néhány utcára erőszakos tüntetések voltak, de hasonló eseményekre került sor az ifjabb George Bush kétezres megválasztását követően. Ezért is tette meg – a szokásokkal ellentétben – a Fehér Házba vezető utat autóval és nem gyalog. Példák tehát bőven vannak – mondta az elemző.
Sokszor látjuk még Trump magasba emelt öklét
Az összeesküvés elméletekkel szemben – amelyek szerint politikai okokból előre megrendezett merényletről van szó – Csizmazia Gábor elmondta, azokat elképzelhetetlennek tartja. Már csak azért is, mert a lövedék olyan közel ment el Trump feje mellett a fülét súrolva, hogy egy előre eltervezett akció esetén az hatalmas kockázatot jelentett volna. A szakértői elemzések szerint ugyanis, ha a szónok nem fordítja el a fejét a lövés pillanatában, hogy egy éppen kivetített grafikonról beszéljen, biztosan sokkal súlyosabb sérülést szenved. – Abban viszont biztos vagyok, hogy Donald Trumpnak a merénylet utáni pillanatokban magasba emelt öklét még nagyon sokszor látjuk majd plakátokon, pólókon. Jó politikai érzékre vall, hogy gyorsan kihasználta a lehetőséget, miközben kitartásra biztatta híveit – tette hozzá. – Az összeesküvés elméleteket pedig a biztonsági szolgálat tehetetlensége magyarázhatja, hiszen már a lövések eldördülése előtt a gyűlés résztvevői is észrevették a merénylőt, mégsem történt semmi, 5-6 lövést is leadhatott a támadó, mielőtt ártalmatlanították. Ugyancsak szokatlan, hogy a Trumpot körülvevő biztonsági emberek szinte mindegyike alacsonyabb volt nála, így nem sok védelmet nyújtottak számára, illetve azt is problémaként emlegetik a biztonsági szolgálatot kritizálók, hogy nem egy városban, hanem jól ellenőrizhető helyen volt a rendezvény, a merénylő mégis gond nélkül tevékenykedhetett.
Hozzátette, nehezíti a helyzetet, hogy a merénylőt már nem lehet kihallgatni. Arról pedig, hogy regisztrált republikánus volt, Csizmazia Gábor elmondta, akár demokrataként is regisztrálhatott, hiszen előfordul, hogy valaki az ellenoldalnál regisztrál, hogy az előválasztást megtrollkodhassa. Ezt magyarázhatja, hogy a húsz éves férfi 17-18 évesen egy demokrata pénzeket gyűjtő akcióbizottságot támogatott 15 dollárral.
Leválthatják-e Bident a demokraták?
A merényletnek a választási esélyekre gyakorolt hatását elemezve Csizmazia Gábor elmondta, demokraták biztosan nem szavaznak át Trumpra, a republikánusok elszántságát viszont növelhetik a történések. Különösen azokét, akik republikánus szimpatizánsok ugyan, de nem voltak biztosak abban, hogy novemberben ott lesznek a szavazóurnáknál. A volt elnök ettől függetlenül is jobban áll demokrata vetélytársánál, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a választók körében három százalékkal magasabb népszerűsége, mint a jelenlegi elnöké. Ez ugyan sokat nem jelent, mert az elektori szavazatok döntenek, de a tendenciát mindenesetre jelzi. Az is tény, hogy Trumpot jellemzően alulmérik a közvélemény-kutatások, illetve hogy a csatatér államokban, ahol jellemzően eldől a választás, 2-6 százalékpontos Trump Bidennel szembeni előnye.
– Az is elképzelhető, hogy a magát függetlenként regisztrált ifjabb Robert Kennedy – aki tavaly nem kapta meg a demokraták támogatását – szavazói a merénylet után átszavaznak Trumpra, már csak azért is, mert nagybátyja és édesapja, John F. és Robert Kennedy is politikai merénylet áldozataként vesztette életét – mondta az elemző. Csizmazia Gábor szerint Joe Biden visszalépése esetén is kérdés, hogy találnak-e Donald Trump legyőzézésére esélyes jelöltet. A volt elnök, Barack Obama feleségét Michelle Obamát ugyan mint esélyes jelöltet emlegetik a demokraták, de ő nem erősítette meg, hogy lenne benne hajlandóság elindulni az elnöki tisztségért, idő pedig nincs sok, hiszen augusztus 19-22. között tartják a demokraták az elnökjelölt választó nemzeti konvenciójukat. Annál is inkább kicsi az esély Michelle Obama kampányba lépésére, mert egyetlen előválasztáson sem indult, így csak kevéssé megbízható közvélemény-kutatásokon mérték meg népszerűségét. Ugyanez igaz Kamala Harris esetleges jelöltségére is, ő azonban hivatalban lévő alelnök, illetve benne van a kampányban, tehát van politikai legitimitása.
Trump sem tudna gyors békét teremteni Ukrajnában
Trump esetleges második elnöki ciklusára vonatkozó kérdésünkre az elemző elmondta, bár retorikájában igen radikális a republikánus jelölt, és ezért sok európai vezető tart hatalomra kerülésétől, a szakpolitikai kérdésekben egy-két kivételtől eltekintve távolról sem lehet radikálisnak nevezni. Trump intézkedései jellemzően nem kérdőjelezték meg a transzatlanti kapcsolatokat, az elnök inkább csak erőteljesebb eszközökkel igyekezett rávenni az európai vezetőket a szabadkereskedelmi és védelmi kiadásokkal kapcsolatos amerikai álláspont figyelembevételére.
A republikánusok fősodorja hasonló, de határozottabb álláspontot képvisel az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatosan. Szerintük a Biden-adminisztráció hezitáló politikájával szemben határozottan kell támogatni Ukrajna szabadságharcát, de nem határidő nélkül. Ezt szabták feltételül az idei 61 milliárd dolláros támogatás megszavazásának feltételéül is, ,illetve hogy az ezzel kapcsolatos stratégiát 40 napon belül rakja le az asztalra a Biden-stáb.
Ezért, amennyiben januártól Trump kerülne az Egyesült Államok elnöki székébe, arra lehet számítani, hogy gyorsan és jelentősebb támogatás juttatnának Ukrajnának, hogy annak segítségével sikereket érhessenek el, és mielőbb tárgyalóasztalhoz ülhessenek egy számukra kedvező béke megteremtése érdekében. Arról viszont nincs szó, hogy Trump megválasztását követően 24 órán belül megteremtené a békét. Egyrészt, mert ahhoz, hogy intézkedni tudjon, először hatalomra kell kerülnie, amire megválasztása esetén jövő év január 20-án kerülhet sor, másrészt mert a republikánus elvárások szerint először fel kell gyorsítani az Ukrajnának szánt támogatásokat. Harmadrészt pedig, mert bár a külpolitikai kérdésekben az elnök dönt, az utóbbi időben – éppen Trump miatt – a kongresszus egyre inkább bele akar folyni ezekbe a döntésekbe, és nem tudni, hogy a szintén novemberben zajló kongresszusi választások után megalakuló kongresszus mire hatalmazza fel az éppen hatalmon lévő elnököt.
