A SZERZŐ TOVÁBBI CIKKEI
Benzingőzös bőrkabát – TGM esszéi és a saját Kolozsvár elgyászolása
Kolozsvár maga a Fikció, de nagyon is valós szereplőkkel. Róluk, ennek a különleges városnak a lakóiról szól TGM varázslatos kis könyve.
Lenin bosszúja
Megjelent könyvei példányszáma eléri a 80 milliót, húsz nyelvre fordították le műveit és ezek közül nem egy nemzetközi bestseller lett. Ennek ellenére nemhogy a magyar irodalombubusok, de az átlag lengyel olvasó számára se mond sokat ma már a Ferdynand Ossendowski név.
Fiúk a Pál utcából
A Pál utcai fiúk igencsak időtálló közös valutánk a lengyel és a magyar közt zajló kulturális cserekereskedelem terén. De hogy lett belőle Fiúk a fegyverek teréről?
No mohr rasszimus!
Nem tudom, a magyar nyelvű kötelező olvasmány- és ifjúsági szerzők mennyire vannak biztonságban, de a lengyel Henryk Sienkiewiczet, a Quo vadis és a Kereszteslovagok íróját már kikezdték hazájában.
K. L. visszatér!
A dillettáns költő, Katona László komoly (vagy épp nagyon is komolytalan) befolyást gyakorolt a Bëlga együttes, és a Magyar nemzeti hiphop című időtlen sláger szövegének létrejöttére is jótékony hatással volt.
„A mai követői megijednének, mennyire baloldali is volt Bibó”
Papp István történész urbánus-népi ellentétről és arról, mi a közös Bálint gazdában és Csurka Istvánban. Interjú!
Ne legyünk huligánok! A dilettantizmus dicsérete
Az amatőr verselő és a dilettáns közötti határvonal talán ott húzódik, hogy előbbi nincs meggyőződve költői küldetése biztos kimeneteléről, míg utóbbi jócskán túlbecsüli saját képességeit és szerepét.
Miciskedés nálunk és más nemzetnél
Míg nálunk senki nem vette a fáradságot (vagy a bátorságot) Karinthy óta, hogy nekiugorjon a klasszikus újrafordításának (tényleg, miért is nem?), a lengyeleknél volt erre jelentkező annak ellenére, hogy az első fordítás ott is kultikus státuszt vívott ki magának.
Ködképek párduccal
A kitalált könyvcím, ha jól csinálják, felvillanyozó élmény lehet író és olvasó számára egyaránt.
Tiszta ész? Mint a penész
Petri György szikár, megrágott alakjával és ránchintette arcával, tudatosan vállalt önsorsrontásával számomra azt a táltosba hajló elátkozott dalnokot idézi meg, aki szent bolondként veszi magára egy nagyobb közösség terheit, átkait és vétkeit.
Nem annyira (neg)édes Anne
Egy angol ifjúsági regény újrafordítása körüli botrány mutatja: a szépirodalom tétje nem kicsi, de a gyerekirodalom, az bizony tényleg komoly dolog.
Kiért szól a harang?
Nem lettünk-e valamiképpen mi, akik a világ mégiscsak szerencsésebb részén élünk, szigetek? Megannyi kis mérges, a maga igazának keresésébe és felmutatásába belefáradt választófejedelemség.
