Donald Trump exelnököt egy 1868-as alkotmánykiegészítés alapján kizárta a coloradói Legfelső Bíróság a 2024-es előválasztásról, írja a The Washington Post. A hivatkozott alkotmánykiegészítés szerint az Államok ellen lázadást szítók, illetve lázadásban részt vevők nem választhatóak, a coloradói Legfelső Bíróság pedig az alkotmánykiegészítés ratifikálása óta most először döntött úgy (4:3-as szavazataránnyal), hogy Donald Trump esetében, annak a 2021. január 6-i eseményekben vitt szerepe miatt, alkalmazzák ezt a passzust. Mint írták: „Megállapítottuk a bemutatott bizonyítékok láttán, amelyek nagy részét a bíróságon senki sem támadta meg, hogy Trump elnök úr részt vett lázadás szításában”, írták a határozatban, amelyet felfüggesztettek 2024. január 4-ig, és kilátásba helyezték, hogy amennyiben a szövetségi Legfelső Bírósághoz fellebbezés érkezik be addig, a felfüggesztést hatályban tartják a fellebbezés lezártáig. Coloradóban március 5-én tartják az előválasztást, melyet „szuperkedd”-nek neveznek: összesen tizenhat államban egyidejűleg tartanak előválasztást. Korábban Minnesotában és Michiganben úgy döntött az ottani bíróság hasonló ügyben, hogy Trump neve rajta maradhat a szavazólapon.
„Teljes bizonyossággal hisszük, hogy a Legfelső Bíróság gyorsan a mi javunkra dönt majd és véget vet ezeknek az Amerika-ellenes pereknek”, írta Trump ügyvédi csapata a coloradói döntésre reagálva. Ezt hogy teljes bizonyossággal remélhetik-e, kérdéses, az viszont tény, hogy a szövetségi Legfelső Bíróságon jelenleg a kilencből három olyan bíró is van, akiket még Trump nevezett ki hivatali ideje alatt, és akiknek jóindulatát remélheti. (A kilenc bíró közül további kettőt-kettőt George W. Bush és Barack Obama, egyet-egyet pedig még idősebb George Bush és Joe Biden nevezett ki, azaz, hat konzervatív irányba húzó bíró és három liberálisabb felfogású bíró alkotja most a testületet, bár a bíróság elnöke, John Roberts az utóbbi időben inkább semleges irányba húz.) Ha ezt meg is teszik, akkor is időt és energiát von majd az el Trump csapatától, miközben jelenleg is több bírósági ügye van, amelyek egymástól függetlenül folynak ellene.
Trump számára a coloradói kizáró döntés inkább kellemetlen, mint valódi téttel bíró, ugyanis jelen pillanatban akkora fölénnyel vezeti a népszerűségi listákat Ron deSantis floridai kormányzó, Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet, Vivek Ramaswamy cégvezető, illetve Chris Christie volt New Jersey-i kormányzó előtt, hogy nehezen képzelhető el, hogy pont azon a pár coloradói szavazaton múlna az előválasztási sikere. Ám sosem lehet tudni, és mintha utóbbi időben érezhetően kezdene fogyni körülötte a levegő, ha pedig más államok is követik Colorado példáját, akkor már az előválasztás megnyerése is kétségessé válhat számára.
A világ egyik leggazdagabb embere, Charles Koch pár hete jelentette be, hogy Haley mögé áll be, talán nem függetlenül a volt nagykövet előválasztási vitákban mutatott jó teljesítményétől. Emellett egyre-másra érkeznek támogatói nyilatkozatok Trump ellenfelei részére, illetve kritikus megjegyzések a volt elnökkel szemben. Az egyébként demokratákhoz húzó New Hampshire republikánus kormányzója a minap jelentette be, hogy Haley jelöltségét támogatja, az iowai kormányzó asszony, Kim Reynolds pedig, miután a floridai kormányzó államának mind a 99 megyéjében megfordult, deSantis mögé állt be (arra, hogy az iowai kormányzó az előválasztáson bármelyik jelölt mellett foglaljon állást, 1996 óta nem volt példa), egyúttal kikérte magának, hogy Trump egyik politikai hirdetésében egy archív felvételt bevágva azt sugallták, mintha jelenleg is támogatná a volt elnököt. Érdemes tudni, hogy a két legelső előválasztó állam pont ez a két állam: ha ezekben sikerül Trumpot megszorongatni vagy akár le is győzni, az az egész előválasztási folyamatra kihatással lehet, főleg akkor, ha addigra az exelnök büntetőügyei is komolyabb szakaszba érnek, esetleg még ítéletet is hirdetnek addig. Republikánus politikusok és kommentátorok egész sora kritizálja Trumpot; ám a volt elnök népszerűségén egyelőre ez nem látszik meg, ahogy az sem, hogy az exelnök saját elhatározásából kihagyta az előválasztási vitákat is. (Technikailag nem vehet azokon részt, ugyanis nem vállalta a vita többi résztvevőjével ellentétben, hogy nyilatkozatot tesz, miszerint előválasztási veresége esetén beáll a későbbi győztes mögé. Mivel csak ez az egyetlen oka annak, hogy nem kapott az előválasztási vitákra meghívót, nyugodtan lehet mondani, hogy a vitákon saját döntéséből nem vesz részt.)
Mi történne, ha egy közép-európai országban próbálnák kizárni az elnökválasztás egyik jelöltjét – tette fel a kérdést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán. Azt írta: játsszunk el a gondolattal, ha valami hasonló történne egy patrióta kormány által vezetett közép-európai országban, hány perc kellene az Európai Parlamentben a demokrácia halálának kikiáltásához, hány perc múlva adna ki elítélő közleményt az amerikai külügyminisztérium, hány perc múlva fagyasztaná be még inkább az Európai Bizottság az oda nem adott uniós forrásokat, s hány perc kellene ahhoz, hogy a globális liberális médiahálózat minden felületén szerkesztőségi cikkekben hirdessék a jogállamiság megsemmisülését? „S mi van most? Csend. De nem az advent miatt” – tette hozzá.
