Levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) – jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.
Az MTI által idézett közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban. „A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egyúttal arra számít, hogy az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást” – közölte az ügynökség. (Korábban még az OTP szponzori státuszának ideiglenes felfüggesztéséről volt szó, amire a magyar külügy úgy reagált, ezzel lényegi változás nem történt az OTP vonatkozásában.)
Ezzel párhuzamosan egyébként hétfőn először üléseztek Kijevben az uniós külügyminiszterek, ám ezen Szijjártó Péter magyar tárcavezető nem vett részt. Helyette Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviselte Magyarországot. Szijjártó az MTI beszámolója szerint kedden inkább a Győri Szent Mór Bencés Perjelség pódiumbeszélgetésén vett részt, ahol arról beszélt, az ukrajnai háború menetére – amelyet az uniós fősodor „tüzel” – egy, a jövő évi EP-, illetve amerikai elnökválasztáson elért patrióta fordulat lehetne kihatással.
A magyar diplomácia vezetője a győri fellépésén ismét tűzszünetre és béketárgyalásokra szólított fel, és kiemelte, hogy már egyre több ország osztja ezt az álláspontot a világon, egyrészt mert képmutatónak gondolják az európai viselkedést, a konfliktus „tüzelését”, másrészt a negatív kihatások, például a magas infláció miatt. „Ahelyett, hogy ezt a háborút fogtuk volna, aztán izoláltuk volna itt, Európában, globalizáltuk. Egyelőre még csak a hatások globálisak, most már azért kell imádkozni, hogy maga a háború fizikailag ne legyen globális” – jelentette ki.
Közben a kijevi uniós külügyminiszteri csúcson Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, az Európai Unió nemsokára Lisszabontól Luhanszkig terjed majd ki. „Ukrajna jövője az Európai Unióban, a szabadság közösségében van” – fogalmazott a német tárcavezető. Biztosított afelől, hogy „az európai barátok és partnerek” támogatni fogják Ukrajnát az uniós csatlakozás felé vezető úton. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna képes „lenyűgöző” reformokat végrehajtani az Oroszország indította háború közepette. Példaként említette az igazságszolgáltatás, a média és a korrupció elleni küzdelem terén végrehajtott ukrán reformokat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben cáfolta, hogy tárgyalások folynának Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, „hiányos” EU-tagságról. „Ukrajna elsőosztályú állam, EU-tagsága is elsőosztályú lesz” – szögezte le az MTI által is idézett Kuleba. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzáfűzte, hogy „részleges vagy 35 százalékos uniós tagság” nem létezik. „A tagság az tagság. Nem értem, ez honnan jön” – mondta. Kuleba – az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint – azt mondta, hogy az EU-tagországok külügyminisztereinek kijevi találkozóján „konszenzus volt érezhető” Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.
Borrell arról is beszélt: meggyőződése szerint az EU-csatlakozás önmagában is képes komoly biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek. Emlékeztetett arra, hogy 2023 végéig az uniós országok vezetői megkapják az Európai Bizottság ajánlásait Ukrajna esetleges tagságának kérdésében, és ezt követően döntenek arról, hogy megkezdik-e a tárgyalási folyamatot Kijevvel. Kifejezte abbéli reményét, hogy az EU-tagországok az év végéig meg tudnak állapodni egy ötmilliárd eurós biztonsági támogatás nyújtásáról Ukrajnának 2024-re.
