Kurz már koalíciós partnerét keresi

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a szeptember 29-ére kiírt előre hozott parlamenti választások toronymagas esélyese. Sebastian Kurz pártelnöknek egyedül az okozhat fejfájást, hogy melyik erőt vonja be még a koalícióba.

Hiába nyerte meg májusban nagy fölénnyel az európai választást az ÖVP, a győzelemre sötét árnyékot vetett, hogy mindezt már az előre hozott választások tudatában tette, miután koalíciós partnerét „elveszítette” a kampány lázában. Ekkor ugyanis már feloszlott az ÖVP és a Szabadságpárt közötti koalíció. A szakítás oka Heinz-Christian Strache alkancellár ibizai videója volt, amelyben a politikus egy állítólagos orosz oligarcha lányával bevodkázva arról társalgott, hogy az oroszok megvennék az FPÖ-nek a nagy példányszámú, népszerű osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot.

Ezzel a még az előző választások előtt felvett videóval a felvételt nyilvánosságra hozók nemcsak az európai radikális jobboldalra mértek csapást, hanem az osztrák kormányzó pártra is. Igaz, egyes vélemények szerint magának Kurznak is érdekében állt megválni az FPÖ-től. Ezt évekkel korábban egyszer már eljátszotta néppárti elődje, Wolfgang Schüssel is, akinek a koalíció felbomlása után a meggyengült FPÖ-vel már könnyebb dolga volt.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert az előre hozott választást előbb még Kurzéknak meg is kell nyerniük. Méghozzá lehetőség szerint minél nagyobb fölénnyel. Erre az ÖVP-nek minden esélye meg is van, hiszen a már említett európai választásokon még a belpolitikai válság ellenére is a párt eddigi legjobb EP-választási eredményével, 34,55 százalékkal győzött. A második az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) lett a szavazatok 23,89 százalékával, azaz egyáltalán nem tudott hasznot húzni a kormánykoalíció széteséséből. Az ÖVP volt koalíciós partnere, a radikális jobboldali FPÖ a voksok 17,2 százalékát kapta. A Zöldek pártja (Die Grünen) 14,08 százalékot szerzett, őket pedig az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követte 8,44 százalékkal.

Ezek a mutatók a nyár folyamán nem nagyon változtak, legfeljebb a közben Strache kiszorításával foglalatoskodó FPÖ erősödött valamelyest; jelenleg 20 százalékon áll. Ezt a képet árnyalja a még júliusban a Der Standard számára készített, a polgárok preferenciáit és elégedettségét vizsgáló felmérésében a Market Institut osztrák közvélemény-kutató cég. A legtöbben az ÖVP munkáját ítélik meg példásként, az osztrákok 15 százaléka ötöst, 27 százalékuk pedig négyest adott a Néppárt elmúlt kétéves tevékenységére, vagyis a szavazók több mint 40 százaléka többnyire elégedett velük. Nem utolsósorban a Strache-botrány hatásaként az FPÖ a leginkább elutasított az osztrák pártok között, 39 százalék megbuktatná őket, további 18 szerint pedig csak kettest érdemelnek. A párt biztos bázisa ugyanakkor rendkívül stabil, így az FPÖ-nek 10 százalék adna ötöst, további 9 százalék pedig négyest.

Ezek után két dolgot nagyjából biztosra vehetünk. Az egyik, hogy alighanem a következő osztrák kancellárt is Sebastian Kurznak hívják majd. Míg a másik, hogy hiába szeretne az ÖVP egyedül kormányt alakítani, erre nincs esélye. Ez legutóbb Bruno Kreiskynek sikerült. Innen pedig kezdődik a koalíciós matek.

A lehetséges variációként jelenleg három forgatókönyv feltételezhető. A néppárt és a szociáldemokraták nagykoalíciója, az ÖVP–FPÖ-kormányzás folytatása és az, hogy az ÖVP a két kis párttal, a Zöldekkel és a NEOS-szal fog össze. A konzervatívok táborában az elsőnek, egy újabb nagykoalíciónak rendkívül kicsi a támogatottsága, így ez a lehetőség jó eséllyel ki is zárható. A legnagyobb esélye annak van, hogy egy betört, a belügyminiszteri posztot feladó FPÖ-vel folytatódik a kormányzás, de ezt inkább a Szabadságpárt, mint a Néppárt hívei szeretnék. Utóbbiak inkább a szintén a nagytőkét támogató, jobboldali liberális NEOS-szal lépnének koalícióra, és talán könnyebb lenne velük Kurz dolga is, mint a botrányoktól hangos FPÖ-vel. Csakhogy e két párttal nem nagyon lesz meg a többség. Ezért aztán Kurz vagy megzabolázza az FPÖ-t, vagy a két kis párttal bajlódik. A nagykoalíció legfeljebb végső esetben jöhet számításba.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!