Sokáig azt mondták, leginkább az idős, nyugdíjas szavazók voltak azok, akik távol tartották Marine Le Pent az Élysée-palotától, azaz attól, hogy ő legyen Franciaország köztársasági elnöke. Az elmúlt években azonban egyre inkább néppártosodik a Le Pen mögött álló nemzeti jobboldali tömb, és ennek jele, hogy nő Le Pen támogatottsága az idősek körében is – erről beszélt lapunk Reptér című külpolitikai műsorában Soós Eszter Petronella. A Milton Friedman Egyetem Franciaországgal foglalkozó adjunktusa szerint ha megnézzük az elmúlt éveket, jól látszik, hogy a Nemzeti Tömörülés a társadalom szinte minden szegletét megpróbálta megszólítani, így a nőket, a zsidókat, a melegeket, sőt még a külvárosi gettókban élő muszlimokat is. Így ma már nehéz belőni azt, hogy ki szavaz a nemzeti szélsőjobbra Franciaországban.
Le Pen egyébként immár két évtizede tudatosan készül a francia elnöki székbe. Ugyan a 2027-es elnökválasztás még odébb van, ám azzal, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő nem újrázhat, nagy sansza van, hogy ezúttal behúzza a választást. A közvélemény-kutatások toronymagasan őt hozzák ki győztesnek, 6-12 százalékkal vezet a riválisok előtt. De vajon ez lehet-e az oka annak, hogy Macron, és a liberalizmus felől érkező politikai tömbje mintha az elmúlt években mind jobbra és jobbra tolódna, hogy így csaklizzon el lehetséges szavazókat erről az oldalról? És vajon jobb lesz-e a most amúgy is jó francia-magyar viszony, ha Macron helyett az a Marine Le Pen lenne az államfő, aki egyébként kifejezetten jó viszont ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel?
Ezekről, illetve a közelgő EP-választásról, a vitákat kiváltó új migrációs törvénycsomagról és a sok indulatot gerjesztő gazdatüntetésekről is beszélgettünk. Alább az egész adást meg tudja hallgatni:
A műsor podcastként is meghallgatható. Iratkozzon fel Podcast-csatornáinkra: Spotify, Google Podcasts. Apple Podcast.
