A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki végzésében elrendelte, hogy Izraelnek azonnali hatállyal meg kell állítania minden olyan cselekményt Gázában, ami népirtáshoz kapcsolódik, és az országnak intézkedéseket kell tennie a humanitárius szolgáltatások terén is. A bíróság a Dél-Afrikai Köztársaság beadványára döntött; az ország sürgősségi intézkedéseket kért a palesztin emberek védelmére, népirtásra hivatkozva. Izrael vissszautasítja a népirtás vádját, ám a bíróság ezúttal nem is erről, csak a sürgősségi intézkedésekről döntött.
Izraelnek azonnali hatállyal meg kell állítania minden olyan cselekményt Gázában, ami népirtáshoz kapcsolódik. Biztosítania kell, hogy katonai erői nem követnek el olyan cselekményeket, mint „például a palesztinok megölése, illetve súlyos testi vagy mentális sérülés okozása” – így határozott pénteken a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ). Izraelnek a végzés meghozatalát követő egy hónapon belül jelentést is kell tennie a bíróságnak, ezen kívül „azonnali és hatékony intézkedéseket kell hoznia az alapvető szolgáltatások és a humanitárius intézkedések terén”, továbbá annak érdekében is, hogy „megakadályozza és megbüntesse a népirtásra való közvetlen és nyilvános felbujtást a palesztin csoport tagjaival szemben”.
A bíróság azt is előírta Izrael számára, hogy akadályozza meg a bizonyítékok megsemmisítését, biztosítsa azok megőrzését, valamint ne tagadja meg a tényfeltáró missziók, nemzetközi megbízottak és más szervek hozzáférését ezekhez a bizonyítékokhoz a Gázai övezetben. Bár Dél-Afrika népirtással vádolja Izraelt, a mostani rendkívüli végzés nem jelenti azt, hogy a bíróság arról is ítéletet hozna, hogy Izrael valóban népirtást követett volna-e el Gázában – erről csak évek múlva születhet ítélet.
A kétnapos tárgyalás első, csütörtöki napján Dél-Afrika érveit, pénteken pedig Izrael válaszát hallgatta meg a bíróság. A bíróság határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
„Bátorítandó, de nem elégséges” lépések
A bíróság elnöke, Joan Donoghue úgy jellemezte a gázai humanitárius helyzetet, hogy az enklávé lakhatatlanná vált, 1,7 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, és 1,4 millió ember jelenleg az ENSZ menhelyein van, ahol mindenből hiányt szenvednek. Felolvasott magasrangú ENSZ-tisztviselők nyilatkozataiból, amelyek szerint a humanitárius helyzet egyre rosszabb Gázában. Idézett izraeli illetékesek nyilatkozataiból is, többek között Yoav Gallant védelmi minisztertől, aki korábban azt mondta, hogy az „emberi állatok” elleni harcban minden korlátozást feloldottak, és hogy azt is ígérte, mindegyiküket „el fogják pusztítani”. Donoghue kifejtette: Izrael azt mondja, hogy erőfeszítéseket tett a civileket ért sérelmek enyhítésére, és bár az ilyen lépések „bátorítandóak”, a bíróság szerint nem elégségesek.
A ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága azért ült össze, mert a Dél-Afrikai köztársaság sürgősségi intézkedéseket kért a bíróságtól a palesztinok védelme érdekében. Álláspontja szerint Izrael megsértette a gázai katonai fellépés során a népirtásról szóló egyezményben foglaltakat, ám ezt az ország határozottan visszautasította. Dél-Afrika az ügy kapcsán kilenc sürgősségi intézkedést kért a bíróságtól. Többek között azt akarták elérni, hogy szólítsák fel a zsidó államot a gázai katonai akciók leállítására, továbbá arra, hogy akadályozzák meg „a palesztin emberek kitelepítését, élelemtől, víztől, menedéktől, segélyektől és az orvosi ellátástól való megfosztását, és életük elpusztítását”.
