Nehéz utakon a szlovák korrupciómentesítés

Nehéz utakon a szlovák korrupciómentesítés

Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt elnöke, Igor Matovic, Zuzana Caputová szlovák elnök, Veronika Remisová és Boris Kollar (b-j) (Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlák)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Amennyiben további törvénytelen eljárásokra kerülne sor a jövőben, vagy folytatódna a tanúk befolyásolása, tárgyalni kezdünk a koalíciós partnerekkel az előre hozott választásokról – így fenyegette meg a szlovák kormányt Boris Kollár, a Sme rodina (Család vagyunk) nevű szélsőjobboldali párt elnöke, miután ejtették a vádakat Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője ellen.

A szlovák titkosszolgálat egykori igazgatóját és helyettesét korábban azzal gyanúsították, hogy 40 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól, most viszont kiderült, hogy alaptalanok voltak a vádak. Persze a SIS exigazgatójának nem ez volt az egyetlen ügye, ami miatt Kollárnak – aki egyben a szlovák parlament elnöke is – fájhatott a feje. Pčolinskýt április végén egy másik ügyben is meggyanúsították, eszerint a férfi korábban 10 ezer eurót adott a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) egyik középvezetőjének, aki a gazdasági bűncselekmények felderítésével foglalkozott.

Kollár fenyegetőzése persze nem volt véletlen: annak idején éppen ők jelölték Pčolinskýt a SIS élére. De nem ezek az egyedüli ügyek, amelyek egyre jobban rámutatnak a szlovák korrupciómentesítés problémáira.

Mint ismert, a Fico-, illetve Pellegrini-kormány idején számos korrupciós ügy került napvilágra, ezért múlt év tavaszán a szlovák szavazók a kormányváltás mellett döntöttek. A legtöbb szavazatot az az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OľaNO) nevű jobboldali populista párt nyerte meg, amely korábban elsősorban a korrupció felszámolásával kampányolt. Az ígéreteknek megfelelően aztán meg is kezdődött a Tisztítótűz nevű akció, melyben őrizetbe vették Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitányt és utódját, Milan Lučanskýt, aki később öngyilkos lett a börtöncellájában. A korrupciómentesítés természetesen ezzel nem ért véget, amiben nagy szerepe volt Roman Mikulec belügyminiszternek és Peter Kovařík országos rendőrfőkapitánynak, aki január óta tölti be ezt a posztot és már egy sor gazdasági bűnözőt juttatott rács mögé.

Ám túl egyszerű lenne a helyzet, ha minden ilyen könnyen menne északi szomszédunknál: augusztus végén ugyanis éppen Kovařík ellen indítottak büntetőeljárást hivatali hatáskörrel való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekménye miatt. Az országos rendőrfőkapitány állítólag akadályozott egy folyamatban lévő letartóztatást, és az ezzel kapcsolatos büntetőeljárás menetét. Kovařík már a kezdetektől visszautasította a vádakat, majd múlt héten bejelentette, hogy lemond a posztjáról. A főrendőr a bejelentésekor elmondta: az elmúlt évben azért harcolt, hogy növelje az emberek rendőrségbe vetett bizalmát, de nem tudja elképzelni, hogy ezentúl úgy legyen országos rendőrfőkapitány, hogy közben büntetőeljárás folyik ellene. Szavai szerint el sem tudja képzelni, hogy milyen példát mutatna a kollégáinak, ha továbbra is megtartaná a posztját, továbbá úgy gondolja, hogy mindenkire ugyanaz a mérce kell, hogy vonatkozzon.

Fennmaradhat így a szlovák kormánykoalíció? Habár a kormány átalakítására (és Igor Matovič lemondatására, aki aztán pénzügyminiszterként folytatta) egyszer már sor került a koalíciós viták miatt, erre most jóval kisebb az esély. Kollár ugyanis mostanra mintha meggondolta volna magát, így a fenyegetőzése után már jóval békülékenyebb hangot ütött meg. De sokat nyomott a latba az is, hogy Eduard Heger miniszterelnök szemmel láthatóan nem rettent meg, sőt jelezte, hogy nem Kollár határozza meg a kormány irányvonalát.

Ettől függetlenül persze a szlovákiai korrupciómentesítésnek már korántsem akkora a renoméja, mint akkor, amikor elkezdődött. Mostanra ugyanis egyre többen gondolják azt, hogy ezek mögött leginkább politikai játszmák zajlanak, amelyben nem csak a kormánytagok a szereplők, hanem azok a Smer-es politikusok is, akik már egy ideje az ellenzéki padsorokban ülnek. Így az elmúlt időszakban a korrupció elleni harc nem sokat növelte a közbizalmat – inkább csak a politikai elitbe vetett bizalom csökken napról napra.

Címkék: korrupció, Szlovákia