A Zeit című német hetilap online kiadása interjút közölt Gustav Gressel Kelet-Európa- és Ukrajna-szakértővel. Az European Council on Foreign Relations nevű szervezet berlini irodájában dolgozó szakembert arról kérdezték, mi motiválhatja Vlagyimir Putyint, és milyen módokon érhet véget a háború. Mint mondta, a Nyugatnak minél előbb minél magasabbra kell srófolnia a háború katonai és politikai árát Oroszország számára, mert csak így van esély a szuverén Ukrajna megtartására.
Milyen feltételeknek kell megvalósulnia ahhoz, kérdezi a Zeit riportere, hogy Putyin véget vessen a háborúnak? Gustav Gressel szerint aggasztóak az orosz elnök által megfogalmazott háborús célok, egyébként pedig úgy véli, hogy Putyin minimum a múlt évet a háborúra való felkészülésnek rendelte alá. Kizárt minden tárgyalást és kompromisszumot, mert háborút akart. És ez a háború egész Ukrajna ellen irányul, egy szatellit-rezsim kialakítása a cél, illetve az, hogy Ukrajna végül betagozódjon az orosz-fehérorosz egyesült államba. Ez, véli Gressel, Putyin valódi célja.
Ukrán nagykövet: Ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni!
„Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – utalt Orbán Viktor kijelentésére, aki szerint háború idején megfontoltan szabad csak reagálni.
Ebben csak az akadályozhatja meg, ha a katonai veszteségei és országa gazdasági kára kellőképpen nagy lesz, mondja a szakértő. Ez a háború, magyarázza, az orosz elnök számára egy lépés azon az úton, amelyen Oroszországot ismét nagyhatalommá kívánja tenni – a nagyhatalom Putyin értelmezésében pedig nem más, mint egy birodalom. Akkor függeszti fel a háborút, ha ez a hosszú távú cél bármilyen okból veszélybe kerül.
Kína, veti fel a Zeit újságírója, 1979-ben háborút indított kis szomszédja, Tajvan ellen, majd három hét múlva, miután mindkét oldalon súlyos veszteségek történtek, egyszerűen visszavonultak – közben azt állítva persze, hogy a háborút megnyerték. Vajon elképzelhető-e hasonló Putyin esetében?
Gressel válasza: igen, elképzelhető. Párhuzamot is említ: Putyin történelmi példaképe, Joszip Sztálin szintén félbehagyott egy háborút, 1940-ben, Finnországgal szemben. Ám, hívja fel a figyelmet a szakember, Ukrajna esetében még csak a háború kezdetén tartunk, Oroszország épp fokozza a támadás brutalitását. Ukrajnának ezt mindenekelőtt túl kell élnie, és csak utána jöhet szóba valamiféle kompromisszum. Ukrán részről már többször bizonyították a kompromisszumkészséget, igazából egy kikötésük van: nem írnak alá olyan békét vagy szerződést, amely oly mértékben korlátozná az ország szuverenitását és védelmi képességeit, hogy Oroszország könnyedén átveheti felette az ellenőrzést, illetve bármikor – a mostaninál jóval sikeresebb – háborút indíthat ellene.
Aszódi Attila: Oroszország minden egyes háborús nappal egy évtizeddel löki vissza magát a fejlett civilizációk történelmében
Ezek után nehéz elképzelni, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet – véli a szakértő.
A szakértő végül elmondja, mi a Nyugat dolga most: minél előbb olyan magasra srófolni Oroszország számára a háború katonai és gazdasági árát, hogy minél előbb megkezdődhessenek a tárgyalások a felek között. De, hívja fel a figyelmet, nagyon tart attól, hogy mire idáig eljutunk, az ukránoknak még túl kell élniük a háború mostaninál sokkal súlyosabb szakaszait.
A háborúról szóló percről percre közvetítésünket itt olvashatja!
