Megváltoztatni nem tudjuk a többiek döntését, ezért Magyarország világossá tette, hogy nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket, melyeket a többiek akarnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján.
Stoltenberg kedden jelentette be, hogy a magyar fővárosba utazik. Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben. Hozzátette, Magyarország azon nem túl nagy számú országok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország. Közölte, Magyarország légtérrendészeti feladatokat is ellát, Szlovákia, Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban is. Hozzátette: Magyarország NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé. Orbán Viktor elmondta, Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja. A kormányfő méltatta Jens Stoltenberget, akinek szerinte Magyarországon magas reputációja van, mert főtitkárságának ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.
Magyarország garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa – fogalmazott. Elmondta, Magyarország a szerdai tárgyaláson világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések. Kiemelte: Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat arra, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet. Emlékeztetett, a legutóbbi magyarországi EP-választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és béke kérdése volt. A magyar polgárok arra adtak mandátumot, hogy Magyarország a NATO területén kívüli katonai akcióban ne vegyen részt – közölte. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára.
Orbán Viktor közölte, a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet. Magyarország a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára – mondta. Hozzátette: mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt, nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a főtitkárral, a végén azonban korrekt megállapodás született.
Stoltenberg: Magyarország nem fog blokkolni
Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Orbánnal megvitatták ma az ukrajnai helyzetet, és a júliusi csúcstalálkozón arra számít, hogy a tagállamok megállapodnak a hosszútávú koordinációs és pénzügyi szereplésről. Orbán egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben az erőfeszítésekben, és a főtitkár ezt elfogadta. Mint fogalmazott, örül annak, hogy meg tudtak ma állapodni e magyar távolmaradás részleteiről: magyarok nem vesznek részt a misszióban és magyar pénzeszközöket sem használnak majd fel, ugyanakkor a magyar fél nem fogja akadályozni, hogy a többiek megállapodjanak ilyesmiről. Hozzátette: Magyarország mindenben megfelel a kötelezettségeiben, most pedig kiderült, hogy a magyarok nem fogják blokkolni a többiek megállapodásait.
Orbán Viktor múlt pénteken is beszélt a NATO-ról a Kossuth rádiónak. „Azt látom, hogy a Brüsszelből jövő nyomás kivédését kitanultuk, Magyarország tudja, hogyan kell megvédeni a függetlenséget. A NATO egy nehezebb ügy, jön majd ide a NATO-főtitkár is. Azt látom, mindenképp ki kell maradnunk abból, amit a NATO ukrajnai missziónak nevez” – fogalmazott.
Magyarország és a NATO-tagországok többsége egészen másként látja az ukrajnai háborút és a béke lehetőségét – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt írta, hogy a NATO most egy ukrajnai koordinációjú misszió megindítására készül, „mi ezt veszélyesnek és feleslegesnek tartjuk”. „Mivel azonban 31 NATO-tagállam ezt másként gondolja, ezt megakadályozni nem tudjuk” – tette hozzá. A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra, hogy magyar katonáknak ne kelljen részt vennie ebben a misszióban, hogy magyar területen ne kerüljön sor semmilyen háborús történésre, és hogy magyar adófizetők pénzét ne használják fel a misszió finanszírozására.
A Financial Times egyébként kedden arról írt, hogy a NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot. A szervezet nem rendelkezik önálló intézményrendszerrel, inkább egy olyan fórum, melyen a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre. A B9 elmúlt ülésein azonban Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról; és mivel az Orbán-kormány az EU-ban is rendszeresen blokkolja-hátráltatja az ukrán háborús erőfeszítések támogatását, ezért „sok országnak elfogyott a türelme”. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a B9-ek kedden, Rigában kezdődő tanácskozásán a magyar fél megint megvétózott egy állásfoglalás-tervezetet, ami amúgy a többi nyolc tagállam támogatását élvezi. A Financial Times-nak nyilatkozó egyik diplomata szerint valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a felállásban találkoztak. Ezt a szándékot azonban még nem tárták a nyilvánosság elé; a litván elnöki hivatal a lappal azt közölte, hogy „a NATO és az EU érdekében fontosnak tartjuk, hogy Magyarországot a szervezetben tartsuk”.
