Nem maradt visszhang nélkül Ausztriában Orbán Viktor miniszterelnök előző heti „illiberális csúcstalálkozója”. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep és az atlétikai világbajnokság alkalmából vendégül látottak körében ugyanis ott volt Sebastian Kurz (Osztrák Néppárt, ÖVP) egykori osztrák kancellár, akit éppen a budapesti látogatása előtti napokban vádolt meg az osztrák korrupcióellenes ügyészség hamis tanúzással. Hans Rauscher véleménycikke szerint a magyar miniszterelnök belülről akarja szétszakítani az Európai Uniót.
Az autokrata és Putyin-barát Orbán Viktor más Putyin-barátokat és autokratákat látott vendégül az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából – kezdte az osztrák Standard című napilapban megjelent cikkét a szerző. Jelen volt az Európai Unió és Oroszország között hintázó Alekszandar Vucsics szerb elnök, a szerb nacionalista húrokat pengető Milorad Dodik, aki a Bosznia-Hercegovinát alkotó Szerb Köztársaság elnöke. A díszvendég pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök volt, és tiszteletét tette az azerbajdzsáni autokrata, Ilham Alijev is. Emellett Orbán Viktor meghívására felvonult Sebastian Kurz is, a magyar kormányfő a Kurzcal közös fotóját „magyar–osztrák csúcs” címmel tette közzé.
A szerző szerint az illiberális csúcstalálkozóban a 2014-es tusványosi beszédében megfogalmazott doktrina köszön vissza. Röviden: tartanak választásokat, de az ellenzék nem kap esélyt, mert minden állami és félállami intézmény egy párt és egy vezér kezében összpontosul. Orbán Viktor és a tisztelői Európában és az Egyesült Államokban egyaránt úgy vélik, hogy a polgári szabadságjogok, a liberalizmus, a tolerancia bomlasztanak, és nacionalizmussal, populista lármával kell kiváltani – véli. Közben magától értetődik, hogy eközben az illiberális demokraták piszkosul meggazdagodnak.
„De mégis mit keresett Sebastian Kurz egy ilyen társaságban? Nos, neki tetszik az illiberális demokrácia” – állapította meg Rauscher. Úgy véli, hogy a budapesti seregszemlén megjelent autokraták egy részének szüksége lehet arra a számítógépes adatelemző szoftverre, amelyet Peter Thiel német–amerikai milliárdos cége fejleszt. (Thiel lobbistája jelenleg a 2021-ben a kancellárságról, majd az Osztrák Néppárt vezetéséről is lemondott Kurz.) Szerinte Kurz már kancellárként az illiberális demokrácia irányába tartott. Ellenőrizte és befolyásolta (munkatársai révén) a sajtóban megjelent híradásokat, ezzel párhuzamosan pedig bizalmasai kerültek az intézmények élére. Kurz persze az orbáni vagy erdogani értelemben nem keményvonalas autokrata, de a nemzeti populizmust támogató konzervatívok közé tartozik – állapította meg a szerző.
Úgy tűnik, Orbán ebben a klubban Kurz személyében egy olyan olyan szövetségest és lehetséges partnert lát, akivel az Európai Unión és a NATO-n belül obstruálhat és nyitva hagyná az utat Putyin felé. Ennek apropóján megjegyezte: Kurz viszonylag gyakran találkozott Putyinnal, és hosszú időre szóló gázszállítási szerződést írt alá vele. Sőt: „a Kronen Zeitung szerint Orbán még Sebastian Kurz visszatérését is hajlandó lenne finanszírozni”.
Ám ez részben ellentmond az osztrák kormány külpolitikai vonalának, amely egyértelműen elítéli Putyin háborúját. Éppen a napokban fogalmazott meglehetősen élesen erről Alexander Schallenberg az ORF-nak adott interjújában. Meglehet, Ausztria kezdi felismerni: Putyin már nem partner, aki ráadásul egy megnyerhetetlen háborúba és véres belső hatalmi harcokba süllyedt. Eközben azonban Karl Nehammer (ÖVP) kancellár barátkozik Orbán Viktorral, amit a migráció kérdésében a közös érdekek indokolnak – írta.
Hans Rauscher összességében arra jutott: Kurz rossz társaságba keveredett. Szerinte Orbán terve az, hogy egy jobboldali szövetség révén belülről szétszakítsa az Európai Uniót. Most éppen a szlovákiai választásokat próbálja befolyásolni, hogy az EU-n belüli Putyin-barát tömböt kibővítse. Lehet, hogy Ausztriában is ilyesmit tervez Kurz (vagy Herbert Kickl) kormányzása alatt, de ez nem fog sikerülni neki – fogalmazott a Standardban megjelent véleménycikkében a szerző.
