Aki újabban Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt és az uniós tisztviselőket hallgatja, annak könnyen támad olyan benyomása, hogy a három éve államcsőd közelébe jutott országban gazdasági csoda történt. A baloldali kormánypárt, a Sziriza elnöke eddig sem fukarkodott a nagy szavakkal. Augusztus végén például Ithakán annál az öbölnél tartott beszédet, ahol az eposzi hős, Odüsszeusz annak idején partot ért tízéves hányattatását követően. Ciprasz szerint azzal, hogy véget ért az euróövezeti állandó mentőalap hároméves segélyprogramja, történelmi nap virradt Görögországra, mert véget ért a recesszió, a megszorítás és a társadalmi pusztítás programjainak ideje. Majd kijelentette: Ithaka egy újabb, modern Odüsszeia végének jelképe lesz, amely nagyon nehéz volt a görögök számára.
Jönnek a választások
Ciprasznak persze kezére játszott az is, hogy korábban a nemzetközi hitelezői trojka, vagyis az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap hízelgő közleményt adott ki arról, hogy Görögország most már megáll a saját lábán is. Részben ennek köszönhető, hogy szeptemberben a görög miniszterelnök egy 3,5 milliárd eurós gazdaságélénkítő programmal állt elő, amellyel a kormány célja az, hogy 2022-re visszaállítsák a válság előtti szintet az életszínvonalban.
Ám talán ennél is fontosabb, hogy jövő évben választások lesznek Görögországban, a Sziriza szénája pedig korántsem áll jól. Egy szeptemberi felmérés szerint az Új Demokrácia nevű jobbközép párt mintegy 5,5 százalékpontot verne a baloldali kormánypártra, és a voksok 24,5 százalékát vinné, míg a Sziriza csak 19-et. Cipraszék helyzetét tovább rontja, hogy a velük koalícióban kormányzó Független Görögök már csak 1 százalékot érnének el. Így nem véletlen, hogy Ciprasz most minden rétegnek akar nyújtani valamit: amellett, hogy emelik a minimálbéreket, visszaállítják a kollektív szerződések rendszerét, amelyet még a pénzügyi válság miatt függesztettek fel. Emellett a vállalkozások ösztönzésére adóreformot vezetnek be, amely jelentős mértékű csökkenést jelentene. Arról persze már jóval kevesebb szó esik, hogy Görögország korábban megígérte a hitelezőinek, hogy tovább folytatják a nyugdíjcsökkentési programot.
Szoros felügyelet alatt
Nem túl optimista a görög várakozásokat illetően Pogátsa Zoltán, akit lapunk arról kérdezett, valóban ki sikerült-e lábalnia Görögországnak a válságból. A közgazdász a Magyar Hangnak elmondta: a görög adósságállomány napjainkban magasabb, mint valaha, ráadásul az ország most újabb hitelt vett fel, és 2019 elején ezt tovább folytatják. Ismert: júniusban az euróövezeti pénzügyminiszterek megállapodtak abban, hogy tíz évvel meghosszabbítják a kölcsönök jelentős részének lejárati idejét, emellett pedig 15 millió eurós utolsó hitelrészletet is kaphatott az ország. A közgazdász azonban rámutatott: az államadósság részleges elengedése annak ellenére nem része a mostani megállapodásnak, hogy az IMF hivatalos álláspontja szerint a görög adósságpálya e nélkül fenntarthatatlan.
A munkanélküliség továbbra is az egekben van, különösen az ifjúság körében mért adatok aggasztóak. Ráadásul a mostani megállapodásban is kemény megszorítások vannak, a trojka kontrollja pedig nem szűnt meg, továbbra is folyamatosan járnak Athénba, és felügyelik a görög kormányzatot. Végül pedig a legfontosabb: Görögországnak a megállapodás szerint 2022-ig 3,5 százalékos éves államháztartási többletet kell produkálnia, 2060-ig pedig 2,2 százalékos éves államháztartási többletet, ebből kell visszafizetnie az államadósságát.
Politikai PR-akció
Reális ez? Pogátsa Zoltán szerint soha semelyik állam ilyen távon nem volt képes folyamatosan ilyen mértékű többlet előállítására. Ha ugyanis egy állam költségvetése többletet mutat, akkor azt a magángazdaságtól vonja el adók formájában. Vagyis ennyivel kevesebbet tudnak beruházni a magánszereplők évről évre, amitől kisebb lesz a növekedés. – Nincs tehát szó másról, mint a választásokhoz közeledő Ciprasz-kormány és a trojka politikai PR-akciójáról – összegezte a közgazdász, aki úgy látja, hogy a görög adósságpálya továbbra is fenntarthatatlan.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.
