Borús kilátásokkal indulhat Magyarország soros uniós elnöksége júliustól, a tisztséget jelenleg betöltő Belgium ugyanis rendkívüli, hazánkat súlyosan érintő javaslattal állt elő. A Politicónak nyilatkozva Hadja Lahbib belga külügyminiszter arról beszélt, hogy sok esetben lassú az európai döntéshozatal, mert néhány állam, különösen egy – utalt Magyarországra –, folyamatosan blokkol bizonyos határozatokat, visszaélve a vétójoggal. Példaként említette, hogy az európai országok egyre frusztráltabbak, hogy Budapest akadályozza az ukrajnai katonai segélyt és az orosz szankciókat. Ezért azt javasolta, hogy legyenek bátrak a tagállamok, és vigyék végig a 2018-ban Magyarországgal szemben indított hetes cikkely szerinti eljárást, amelynek a végeredménye a szavazati jog felfüggesztése lehetne, és ezzel kivehetnék a magyar kormány kezéből a döntéseket lassító, illetve lehetetlenné tevő vétójogot. Lahbib arról is beszélt, hogy amennyiben ez a mechanizmus mégsem működik, meg kell reformálni a döntéshozatali folyamatot, ugyanis az Európai Unió jövője a tét.
– Ha odáig jutna a dolog, ez lenne az első eset, hogy komolyan felvetődne egy tagország esetében a szavazati jog megvonása. Egyelőre erről azonban nincs szó, hiszen Magyarország esetében még az első szakaszban, vagyis a vizsgálati fázisban tart az ügy, ahol arról folyik a diskurzus, hogy megsértette-e Magyarország az unió alapértékeit, és ha igen, akkor mi legyen a következmény. Amennyiben a második fázisba léptetik az eljárást, akkor az első fázisban megállapított esetleges jogsértéseket értékelve a büntetésről vitatkoznak az Európai Tanács tagjai. Erre akkor kerület sor, ha a tagállamok minősített többséggel úgy döntenek, megalapozottak az első fázisban tett megállapítások. Amennyiben megegyezésre jutnak, akkor ismét csak minősített többséggel javasolhatják az uniós források utalásának felfüggesztését, esetleg a szavazati jog megvonását. Minderről aztán a harmadik fázisban döntenek – magyarázta a folyamat állomásait Szent-Iványi István.
A korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselő kérdésünkre elmondta, a minősített többség annyit jelent, hogy az unió lakosságának 65 százalékát tömörítő, és a tagországok legkevesebb 55 százalékát jelentő, azaz legalább 15 tagállam támogatja a javaslatot. Erre elméletileg ugyan sor kerülhet, azaz születhet egy olyan javaslat, amely szerint megvonnák a szavazati jogot Magyarországtól, elfogadásának esélye azonban nagyon kicsi. Annál is inkább, mert az eljárás harmadik szakaszában ugyan az érintett országon kívül az összes tagállamnak rá kell bólintania a javaslatra, Szlovákia azonban már korábban utalt rá, hogy nem szavazna meg egy ilyen javaslatot, és más tagállamoknak is vannak kifogásaik a szavazati jog megvonásával kapcsolatosan.
– Ezért én nem tartom reális forgatókönyvnek ezt. A belga külügyminiszter szavai inkább egy újabb, nagyon súlyos figyelmeztetést jelentenek, hogy eddig, és ne tovább. Azt ugyanis tudjuk, hogy amikor Orbán Viktor idén februárban megszavazta Ukrajna támogatását, azt többek között azért tette, mert több tagállam már akkor a hetes cikkely szerinti eljárás folytatását és a szavazati jog megvonását helyezte kilátásba. Vagyis ettől a lehetőségtől nagyon tart a miniszterelnök – mondta az egykori diplomata. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a hazánk ellen jelenleg az első fázisban tartó vizsgálat során ugyan újabb és újabb meghallgatások vannak, de fél éve éppen nem történt semmi.
Az esetleges harmadik szakaszbeli történésekről Szent-Iványi István elmondta, minden bizonnyal ebben az esetben is alkalmazható a lisszaboni szerződés azon passzusa, amely konstruktív tartózkodásra is lehetőséget ad, és amely nem minősül vétónak. Így előfordulhat, hogy annak a Szlovákiának a képviselője, amely Orbán feltétlen támogatását ígérte korábban, kivonul a szavazáskor, és akkor nincs vétó az esetleges kizárási javaslatra. A folyamat hosszát firtató kérdésünkre Szent-Iványi arról is beszélt, hogy – miután hasonló eset még nem fordult elő – nem tudni, mennyi ideig tart a harmadik szakasz. Extrém esetben az is előfordulhat, hogy a második szakaszban előterjesztett javaslatról azonnal szavaznak is. Azt is hozzátette, a vétójoggal való ilyen jellegű visszaélést Németország és Franciaország közös javaslata a döntési mechanizmus átalakításával szüntetné meg. Ennek lényege, hogy nem egyhangú szavazással kellene dönteni ezekben az ügyekben, hanem elég lenne négyötödös többség.
– Amennyiben erre, a jelenleg igen kis valószínűséggel bekövetkező lépésre sor kerül, az komoly ütést jelentene az országnak. Nem is annyira a politikai következmények lennének súlyosak, mert a kormány politikai hitelessége már régen odaveszett, hanem a gazdasági hatások lennének nagyon komolyak. Az üzleti körök érdeklődése az ország iránt ugyanis jelentősen csökkenne, hiszen akkor fél lábbal már kívül lennénk a világ egyik legnagyobb piacán. Márpedig az ország üzleti vonzerejét az uniós tagsága adja. Olyan státuszba kerülne az ország, mint például Szerbia, megváltozna Magyarország hitel-, illetve adósbesorolása, és még számos negatív hatást érné az országot. Sőt, a visszahúzó hatások már akkor is jelentősek lennének, ha a második fázisba lépne az eljárás, azaz az Európai Tanács tagjai megalapozottnak tartanák az első fázis megállapításait, és a Tanács arról kezdene tárgyalni, hogy milyen büntetést érdemel Magyarország az unió alapvető értékeinek megsértése miatt – vázolta a lehetőségeket Szent-Iványi István.
