Szijjártó Péter szerint semmilyen gondot nem jelent az orosz és belarusz állampolgárok bevonása a Nemzeti Kártya-programba. A külügyminiszter azután írt erről Facebook-oldalán, hogy felmerült, a schengeni övezet szempontjából biztonsági kockázatot jelenthet az érintett állampolgárok érkezése. A külügyminiszter ezt azzal igyekezett cáfolni: az országba való belépéshez és az itt tartózkodáshoz az oroszoknak és belaruszoknak továbbra is átfogó ellenőrzésen kell átesniük.
A politikus úgy látja, az észak-európai és balti politikusok „hazugsághadjáratot” folytatnak Magyarországgal szemben. „Minden ezzel ellentétes állítása a háborúpártiságtól elvakult észak-európai és balti kollégáknak színtiszta hazugság” – jegyezte meg Szijjártó Péter. Azt nem fejtette ki, hogy ha kikéri magának azt, amit ő Magyarországgal szembeni hazugságnak tart, miért vádol észak-európaiakat és baltiakat háborúpártisággal, és miért nem használja azt a jelzőt sosem az oroszokkal, például jó barátjával, Szergej Lavrovval szemben.
Azok, akik nem uniós állampolgárként szeretnének Magyarországon munkát vállalni, többnyire tartózkodási engedélyt vagy Nemzeti Kártyát tudnak igényelni. Az iratot tudták korábban kérni ukrán és szerb vendégmunkások is, július 8-ától pedig összesen nyolc országból érkezők, köztük oroszok és belaruszok is igénybe vehetik. Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber jelentős biztonsági kockázatnak nevezte a program kiterjesztését, és a balti államok is aggodalmuknak adtak hangot. Az Európai Bizottság belügyi biztosa levélben kért tájékoztatást Pintér Sándor belügyminisztertől arra vonatkozólag, miként akadályozzák meg orosz kémek belépését az országba.
Orbán Viktor július elején járt Moszkvában, ezután nem sokkal jelent meg a rendelet a kártyaprogram kibővítéséről. A Telex a múlt héten azt írta, a kormány tett egy gesztust Putyinnak, de csak később derül ki, ez mire volt jó. Rácz András biztonságpolitikai szakértő viszont – aki nemrég járt Kompország című műsorunkban – a lapnak azt mondta, önmagában a Nemzeti Kártya-program nem jelent új biztonsági kockázatot, az ugyanis már így is benne van a rendszerben. A program pedig nem nyitotta annyival szélesebbre a kaput a potenciális orosz kémek előtt, mint amennyire az már korábban is nyitva volt. Az orosz fél elutasítja ugyanis a biometrikus útleveleket, így hamis okmányok esetén nem igazán lehet megállapítani, az érkező esetleges hírszerző más néven belépett-e már az Európai Unióba, volt-e már vele szemben eljárás, és utasították-e már ki bármilyen okból.
