Hatalmas felzúdulást keltett Franciaországban a Köztársaságiak (LR) vezetője, Eric Ciotti bejelentése, miszerint szövetségre van szükség a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörüléssel (RN). A felméréseket egyértelműen utóbbi vezeti, sokan pedig már kész tényként kezelik, hogy a hosszú évek óta domesztikálódni próbáló párt végül valóban hatalomra kerülhet. Miután pedig az EP-választások estéjén Emmanuel Macron előre hozott nemzetgyűlési választásokat jelentett be, ez hamarabb is megtörténhet, mint számítottak rá.
Ciotti bejelentése viszont így is váratlanul ért sokakat. A politikus a TF1-nek arról beszélt, hogy szövetségre van szükségük, de közben önmaguk kell maradjanak. Hasonló lépésre – olvasható az MTI szemléjében – még nem volt példa a francia jobboldal történetében. Ahogy a Nemzeti Tömörülés általában sem tudhatott maga mellett hasonló szövetségest. Ciotti beszámolt róla, hogy tárgyalásokat folytatott Marine Le Pennel és a pártelnök-miniszterelnök-jelölt Jordan Bardellával. Miután a vasárnapi EP-választást utóbbiak szervezete nyerte 31 százalékkal, Ciotti úgy látta: a republikánusoknak szükségük van a megállapodásra, hogy őrizni tudják képviseletüket az 577 fős nemzetgyűlésben. Jelenleg hatvanegy képviselővel rendelkeznek. Marine Le Pen reagált a bejelentésre, bátor döntésnek nevezve azt, egyben bírálva a „negyven éve tartó kiközösítést”. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy ezek az évtizedek persze nem hasonló állapotban találták a korábban Nemzeti Front néven ismert pártot, Bardella és Marine Le Pen pedig már jóval mérsékeltebb hangvételt ütnek meg, mint utóbbi apja, Jean-Marie Le Pen egykor.
A Köztársaságiak több vezető politikusa viszont elutasította az együttműködést, és lemondásra szólította fel Ciottit. Így tett a szenátus jobbközép elnöke, Gérard Lacher, aki elmondása szerint soha nem fog támogatni egy megállapodást a Nemzeti Tömörüléssel. A Köztársaságiak szenátusi frakcióvezetője, Bruno Retailleau elítélte Ciotti „személyes lépését”, és csatlakozott hozzá az LR nemzetgyűlési frakcióvezetője, Olivier Marleix is, aki szerint a pártelnök „kizárólag a saját nevében beszélt, és le kell mondania”. Az LR vezetőjének hivatalos bejelentése előtt Laurent Wauquiez, aki a 2027-es elnökválasztáson a párt elnökjelölti posztjának várományosa, kategorikusan elutasította a szövetséget a Nemzeti Tömörüléssel. Gérald Darmanin belügyminiszter, az LR korábbi tagja azzal vádolta meg Eric Ciottit, hogy „aláírta a müncheni egyezményt”, amelyet 1938-ban többek között Franciaország is aláírt a náci Németországgal.
A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon. Emmanuel Macron elnök táborának csak 125-155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249-hez képest, a baloldali szövetség 115-145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40-55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.
Emmanuel Macron államfő kedden jelezte, hogy nem fog lemondani, „bármi is legyen az eredménye” a nemzetgyűlési választásoknak. A Le Figaro honlapján kedden megjelent interjúban a köztársasági elnök elutasította azt a feltételezést, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme esetén neki le kellene mondania.
