Nem úgy tűnik szerda délelőtt, mintha megszállásra készülne az orosz haderő. Az amerikai titkosszolgálat a múlt héten a mai, tizenhatodikai napot jelölte meg, mint amikor végül megkezdődhet a támadás. Bár ezt tagadta az orosz fél, de az ukránok is erre számítottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig mindenre elkészült, háborús beszédet tartott a hét elején. Ehhez képest kedden az oroszok megkezdték az ukrán határról páncélosaik visszavonását, azt kommunikálva, hogy túl vannak az előre eltervezett hadgyakorlatukon. Egyúttal hozzátették, gúnyt űztek a nyugati „háborús propagandából”, és valójában a másik fél provokálja csak őket.
Oroszország november óta növelte haderejét Ukrajna keleti határainál, nyugati hírszerzők pedig arra számítottak, hogy a közel százötvenezres létszám egy invázió előkészületére mutathat. Az oroszok viszont azt állították, csak a szokásos hadgyakorlatukról van szó.
Közben Oroszország bejelentette azt is, hogy haditechnikát von vissza a Krímből. A védelmi minisztérium szerdán azt közölte, hogy egy vasúti szerelvény át is haladt a krími hídon, az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítva az alegységek állandó állomáshelyére. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint lánctalpas páncélozott járművet szállítanak, a visszavonást a hadgyakorlat után kezdték meg. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton.
A Szputnyik állami hírügynökség szerdán azt írta, Oroszország nem készül Ukrajna más városába (Harkivba vagy Odesszába) nagykövetséget telepíteni, ezzel követve nyugati országok példáját. Viszont Kijevben csökkentették az orosz diplomáciai képviselet létszámát.
Az orosz parlament a héten a szakadár ukrán tartományok elismeréséről szóló határozatot is elfogadott. A Krím félszigetét 2014-ben foglalták el orosz csapatok, egy kérdéses népszavazás után pedig Oroszország bekebelezte a területet. Az orosz parlament most megszavazta, hogy ismerjék el függetlenként a donyecki és luhanszki népköztársaságokat. Vlagyimir Putyin szerint eközben Oroszország mindent meg fog tenni a Donbasszban élő állampolgáraiért, viszont a minszki megállapodásban foglaltak végrehajtását tekinti a megoldásnak. Ez a megállapodás kitér arra is, hogy a felek garantálják Ukrajna területi egységét. Viszont arra szintén, hogy Kijevnek el kell fogadnia a két köztársaság önállósodását. Oroszországban jelenleg is vita van arról, milyen megoldást érvényesítsenek, illetve hogy lemondjanak-e egyes minszki megállapodások érvényesítéséről. De vannak, akik szerint a függetlenség elismerésével épp hogy védelmére kelhetnek a szakadár köztársaságoknak. Az elmúlt hetekben az orosz fél többször is hivatkozott az egyezmény egyes kitételeire.
