Hetvenhat éves korában meghalt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professor emeritusa, Horváth Iván irodalomtörténész – közölte családja a Literával. Horváth Iván az MTA doktora, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja is volt. Az irodalmi digitalizálás egyik úttörő alakja, aki részt vett annak idején az Index-előd Internetto megalapításában is. Horváth Iván édesapja a kommunista idők ismert irodalmára, Horváth Márton, míg a lánya Horvát Lili filmrendező.
Horváth Iván 1980-ban szerezte meg az irodalomtudományok kandidátusa, 1992-ben pedig az MTA doktora címet. 1995-ben lett habilitált egyetemi tanár, majd 2002 és 2009 között tanszékvezetőként dolgozott. Pályáját az MTA Irodalomtudományi Intézetében kezdte, közben tanított Szegeden és Pécsen is, 1993-tól az ELTE Régi Magyar Irodalom tanszékén dolgozott. 1993-ban megalakította a Reneszánszkutatások Posztgraduális Központját (CHER), 1998-ban a Bölcsészettudományi Informatika Alapprogramot. Az utóbbi volt az irodalmi szövegek számítógépes feldolgozásának első magyar kutatóhelye, oktatási központja. Horváth kezdeményezte az ELTE-n a Reneszánsz tanulmányok interdiszciplináris mesterszak létrejöttét.
Egyetemi óráin is gyakran előkerült a digitalizálás fontossága, a bölcsészettudományi informatika, mely már az internet létrejötte előtt fontos volt számára. Szegedi kutatócsoportjával 1979-ben létrehozta a Régi magyar vers számítógépes repertóriumát, majd azt 1993-ban fel is tették az internetre. Ez volt a világ első hasonló jellegű adatbázisa. Az első online kritikai kiadás is a nevéhez fűződik, Balassi Bálint verseiből készítette tanítványaival 1993-ban, majd József Attila prózai munkáiból is létrehoztak hasonlót. Balassiról írt monográfiája szintén alapvető fontosságú mű a költőt és a korszakot kutatók számára.
Főszerkesztője volt A magyar irodalom történetei című kézikönyv hálózati változatának, illetve a 2021-ben online megjelent Magyar irodalomtörténetnek. Az általa vezetett kutatás szolgált alapjául a Pray-kódex megjelenés előtt álló kritikai kiadásának is. Alapításakor a 2000 című irodalmi és társadalmi havilap egyik szerkesztője volt, 1995-ben pedig részt vett az Index-előd Internetto létrehozásában.
