Ahogy arra számítani lehetett, a magyar Oscar-nevezett Blokád nem került fel a nemzetközi filmek shortlistjére. A magyar idő szerint szerda este kikerült tizenötös listán nincs ott Magyarország jelöltje, amely a taxisblokád történetét dolgozza fel, a középpontban a megfontolt Antall Józseffel és a csupán saját nimbuszát építgető Göncz Árpáddal. A szakmai várakozások eddig sem sok esélyt adtak annak, hogy a Blokád bekerüljön a jelöltek közé, minthogy egy speciálisan magyar sztorit dolgoz fel, ráadásul azt nem is afféle művészfilmes keretek között teszi, mint azt a kategória jelöltjei általában.
Hirdetés 
Köbli Norbert: Göncz a népszerűséget összekeverte a hasznossággal
Nem negatív karakterként jelenik meg Köbli Norbert szerint a Blokádban Göncz Árpád. A forgatókönyvíróval a sajtóvetítés után beszélgettünk Antall és Göncz megítéléséről, Lajos Tamásról, taxisokról és korábbi történelmi filmjeiről is.
Az Oscar-jelölésre továbbá akkor nyílik jó esély, ha a film előzetesen már több fesztivált is megjárt, azokon díjakat szerzett. Ebből a szempontból Csuja László filmje, a Sundance-en bemutatkozó Szelíd lett volna talán a legjobb választás. Már a tavalyi nevezett, a tipikus zsánerelemekkel dolgozó horrorfilm Post Mortem sem indult jó esélyekkel, és végül szintén nem került be. Annak a filmnek is a mostanában tűzközelben lévő Lajos Tamás volt a producere, ahogy a Blokádnak szintén. Köbli Norbert forgatókönyvírót kérdeztük is arról, nem tartotta-e szokatlannak a jelölést. Mint mondta: „Nem szokták megvárni általában a bemutatót. Ha meghalljuk például, hogy Cannes-ban nyert valami, azt sem látták akkor még tömegek. A Saul fiát is egy hónappal később mutatták be. Vannak olyan fesztiválok, amelyek kifejezetten kérik, hogy ne legyen még bemutató. Nyilván mérlegelték, minek van esélye indulni, én nem kértem ki utólag a gondolkodásmenetüket. Ezt látták a legjobbnak. Ha meg kell fejtenem, hogy miért, akkor talán azért, mert nagyon aktuális. Az egész régióban jól érthető most, mikor itt van többek között ez az energiaválság. Az író, ha jól végzi a munkáját, megérzi, mi van a levegőben. Félelmetesen aktuálissá vált a történet.”
A nemzetközi film (korábban: idegen nyelvű film) kategóriájának szűkített listáján a következő filmek szerepelnek:
Argentina, 1985 (Argentína)
Fűző (Ausztria)
Közel (Belgium)
Return to Seoul (Kambodzsa)
Szent pók (Dánia)
Saint Omer (Franciaország)
Nyugaton a helyzet változatlan (Németország)
Last Film Show (India)
A csendes lány (Írország)
Bardo, egy maroknyi igazság hamis krónikája (Mexikó)
The Blue Caftan (Marokkó)
Joyland (Pakisztán)
Eo (Lengyelország)
A titokzatos nő (Dél-Korea)
Fiú a mennyből (Svédország)
„Az iszlamisták éppúgy a múltba tekintenek, mint a jobboldali populisták”
Korábbi filmjéért kitiltották Egyiptomból, így a legutóbbit már Törökországban kellett leforgatnia, palesztin és libanoni színészekkel. Tarik Saleh egyiptomi-svéd rendezőt kérdeztük a kitiltás okairól, az iszlám megítéléséről és a Salman Rushdie elleni merényletről is.
Park Chan-wook drámája, A titokzatos nő jó esélyekkel indul, emellett nekünk is kifejezetten tetszett, amikor a miskolci Cinefesten láttuk. A Nyugaton a helyzet változatlan kritikai visszhangja is kifejezetten pozitív, látványos. A Fiú a mennyből rendezőjével, Tarik Salehhel az említett fesztiválon interjúztunk is, a Szent pók főszereplőjével, Mehdi Bajestanival szintén. A Fűzőről írt kritikánk negatívabb volt, és ahogy az említett Saleh-interjúból kiderül, az egyiptomi származású rendezőnek sem nyerte el a tetszését. Viszont akadtak bőven dicsérői is a Sisit újszerűen ábrázoló, többek között Lengyel Tamást is szerepeltető filmnek.
Voltak, akik kiálltak az iráni sorozatgyilkos mellett, de mozgalom azért nem indult
Miskolcon beszélgettünk a Szent pók főszereplőjével, Mehdi Bajestanival. Valóban tömegek álltak ki a prostituáltakat kivégző tömeggyilkos mellett? És miért támadja olyan élesen az iráni rezsim a filmet? Összefoglaltuk.
