Alkotmááány?

Kereken hússzor mondta ki az „alkotmány” szót idei tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor. Azt bizonygatta, „elrendelésszerű az én szememben, hogy a 2011-es alkotmányunkat húsvétkor hirdettük ki, és húsvéti alkotmány a becsületes neve”.

Szögezzük le: Magyarországnak nincs alkotmánya. „Alaptörvénye” van, és ezen jogszabály becsületes neve Magyarország Alaptörvénye, 2011 nagypéntekén fogadták el, húsvétpénteken írta alá az akkori elnök, „doktor” Schmitt Pál, és 2012. újév napján lépett életbe. Magában a szövegben van utalás hazánk „történeti alkotmányára”, de önmagát az alaptörvény egyszer sem nevezi alkotmánynak, és kizárólag az „Alkotmánybíróság” szó szerepel benne (többször is). Tehát minden körülbelül úgy van, ahogyan a nagy tusványosi gondolkodó mondta – de semmi sem stimmel. Nagypéntek nem húsvét, az alaptörvény nem alkotmány.

Az sem mellékes, hogy alaptörvényünk valóságos alkotmányosságát – érvényességét – sokan vitatják, mégpedig jogászi okfejtésekkel, amelyek közül most csak azt említjük meg, hogy semmiféle társadalmi vita, egyeztetés soha nem volt róla, az országgyűlési ellenzék sem szólhatott bele, nem fogadta el népszavazás. Azóta egyébként 11-szer módosította ugyanaz a Fidesz–KDNP-koalíció, amelyik elfogadásakor gránitszilárdságúnak minősítette. A leglátványosabb blamázs a nyolcadik módosítás volt, amelyben visszavonták a hetedik módosítás több pontját, továbbá hibásan jelentették meg a közlönyben, javítani kellett.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 4-én megjelent, 2023/31. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!