Hargita tartja magát

Romániában nemrég hozták nyilvánosságra megyei bontásban is a népszámlálás etnikai adatait. A várható eredménynek megfelelően továbbra is a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében alkot többséget a magyarság, Marosban, Szatmárban, Biharban és Szilágyban pedig számottevő kisebbséget. Ott a leggyorsabb a fogyás, ahol a magyarok szórványban élnek. Az eredményeket ugyanakkor relativizálja, hogy két és fél millió lakos nem nyilatkozott nemzeti identitásáról. Rövid statisztikai összehasonlítás néhány évtizedes visszatekintéssel.

A nyilvánosság elé került megyei adatok nagyobb meglepetést nem kelthettek: általában a korábban tapasztalt tendencia – a magyarság mind lélekszámában, mind arányában tapasztalható apadása folytatódott. Igaz, az eredmények pontos értékelését nehezíti, hogy két és fél millió ember nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról nincs tudomásunk. Mint korábban írtuk, emögött elsősorban nem meggyőződést vagy valamiféle elhatározást kell keresnünk, hanem banális okokat: például a válaszadók figyelmetlenségét, a számlálók hanyagságát. (Tíz éve összesen 60 ezren tagadták meg a nemzetiségre vonatkozó adatok közlését. Kizárt, hogy 2022-re a számuk így megugrott volna.) Az adatok tehát hozzávetőlegesek, ám a korábbi évtizedek folyamatai így is kirajzolódnak belőlük.

• Melyik megyéből tűnt el a magyar lakosság 15 százaléka?
• Hol emelkedett egyedül a magyarok aránya?
• A számok nyelvén ez pontosan hogy néz ki?