Recrudescunt vulnera – Válasz Rácz Miklósnak

Megtisztelt levelével (Akkumulátorország helyett kert-Magyarországot! Magyar Hang). Egyetértünk: az Orbán-rendszer jóvátehetetlen károkat okoz az országnak. Abban is biztos vagyok, hogy gyermekeink, unokáink egyszer majd megkérdezik tőlünk: miért tűrtétek? Amikor természeti kincseinket kiárusították, történelmi hagyományainkat meghamisították, a jogállam rendjét felforgatták, mikor a szemetek láttára hordták szét a nemzet vagyonát és hazánkat, természetes szövetségeseit elárulva, a szabadság ellenségeinek táborába vitték, ti hol voltatok?

Lesznek, akik nem is kérdeznek. A vállalkozó szelleműek, a jól képzettek és akik tanulni akarnak, a fiatalok elmennek, külföldön próbálnak inkább szerencsét. A lábukkal szavaznak. Hiányozni fognak, máris hiányoznak: a rátermettebbek mennek el. Várjunk-e, ameddig nem lesz mit és nem lesz kinek őrizni abból, ami Magyarország volt és lehetne még? Ugye, az lehetetlen, hogy honfitársaink többsége ne látná, mi folyik körülötte? Legfeljebb nem akar tudni róla, mert nem reméli, hogy változtatni képes a sorsán. Egymaga mire menne, másokban miért bízna, társakra hol találna? Szeretném hinni én is, mint Ön, hogy a magyarokból még nem veszett ki a szolidaritás, de ennek, őszintén szólva, nem sok jelét látom. A bizalom hiánya népbetegség errefelé.