Hát elérkeztünk végül a jövőhöz, amikor gépek döntenek helyettünk!
Publicisztika
Híd Jenő és a szobordöntési hullám.
Nekünk ilyen elit jutott: közönséges, vulgáris, de nem utolsó sorban alattomos. Alattomos, mert a legelemibb, tudatalatti ösztöneinkre igyekszik hatni.
A nyilvánosságot kész tények elé állítják a kormány újabb és újabb reformötletei. Az érintetteknek is meg kell elégedni annyival, hogy „jó lesz nektek”.
Nem kell érdektől vezéreltnek lenni ahhoz, hogy a párt külső-belső vitáit elgyengülés helyett lehetőségként értelmezzük.
A BLM csupán eszköz. Most az van kéznél, furkósbotnak megfelel, jó vele hadonászni, csapkodni.
A lovagkeresztes megmondóember nem tesz mást, mint közvetve elismeri, hogy az ország bizonyos pontjain megszűnt az állam.
Nagy kérdés, hogy a kézilabda-Eb után sikerül-e tartalmas sport- és kulturális programokkal megtölteni az új létesítményt.
Mi, magyarok úgy elszenvedtük a szocializmust, hogy a legfrissebb kutatásokban a megkérdezettek 54 százaléka szerint a honpolgárok többsége jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint napjainkban.
A mai hatalomfelfogásba egyszerűen nem fér bele az árnyalatokban való gondolkodás. Az ellenzék ellenség, miként a kritikát a saját táborból megfogalmazó is az.
„Érzékelek némi kiábrándulást. Nincs mese, muszáj még egy plakátkampánnyal meggyőznünk őket, hogy jó az irány.”
Nem volt veszélytelen használni amúgy a netet, mert azon keresztül is bejuthattak a szobába a vírusok, de hát, egyszer élünk, úgy voltunk vele.
Még durvább harc a nyugati eszmékkel és az unióval, harc a végső „győzelemig” az ellenzék fellegvárai, főként Budapest ellen, harc utolsó vérig. Ez vár ránk 2022-ig.
A szociális szférában túlnyomórészt nők dolgoznak, jellemzően alacsony bérért. Vajon nem kellene elismerni az ő áldozatvállalásukat is?
Richárdnak szép aktatáskája és átlagos, 8-tól este 9-ig munkája volt. Második munkát akart vállalni. Sikerült is találnia, szövegeket írt. Kilenctől éjfélig vagy hajnal 5-től 7-ig.