Ne beszéljünk az Orbán-rendszerről, ne beszéljünk Orbánról! Elegem van! Unom! Avítt. Múlt századi. Lerágott csont. Lépjünk át rajta! Arról beszéljünk, milyen országban szeretnénk élni! Milyen Magyarországot szeretnénk?
Olyan Magyarországot szeretnék, ami tudásalapú. Ahol mindenki hozzájuthat a XXI. századi oktatáshoz, vallástól, helytől, anyagi helyzettől, nemtől függetlenül. Ahol az általános iskola alsó tagozatában mindenki megtanulja az értő olvasást, írást. Ahol jól fizetett pedagógus, pszichológus, logopédus, gyógytornász és más szakember biztosítja a gyerekek optimális fejlődését. Olyan iskolát, ahova szeretnek járni a gyerekek, amely az élethosszig tartó tanulásra készít fel. Olyan országban, ahol akár több diplomát is szerezhet államilag támogatottan a fiatal.
Olyan Magyarországot szeretnék, ahol arányos, kétfordulós választási rendszer működik a pártok számára arányos médiamegjelenéssel. Szabad a sajtó, a média, pártállástól független a kultúra támogatása. Ahol a magyar kultúra, művészet kiemelt támogatásban részesül. Olyan Magyarországot szeretnék, ahol mindenkit felelősségre lehet vonni a törvénytelen cselekedetek, korrupció miatt, legyen az akár politikus, akár vállalkozó. Olyan Magyarországot szeretnék, ahol a munkabérből tisztességesen meg lehet élni, ahol a segítségre szorulók alatt szociális háló van, ahol a bérlakásprogram biztosítja a lakhatáshoz való jogot. Olyan Magyarországot szeretnék, ahol az állam ellátja a közfeladatait, az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban, közlekedésben európai szintű szolgáltatást nyújt. Ha ezt nem teszi, felelősségre vonható. Olyan Magyarországot szeretnék, ahol működik a fékek és ellensúlyok rendszere, ahol a civil szféra partnerként van jelen a kormányzásban, akár számon kérheti annak hiányosságait.
Sorolhatnám még, milyen országot szeretnék, tele lehetne ez az újság. Az egészségügy, az otthonápolás, az idősgondozás, a védőnői hálózat, a családsegítés, a klímaválság, a zöldenergia, az egyetemek és kutatóintézetek autonómiája, az alkoholizmus kezelése mind-mind olyan terület, ahol lehet jobbítani. Kedves Olvasó, kérlek, te is gondold végig, milyen országban szeretnél élni! Milyen országban éljen a gyereked, unokád, mit kívánsz magadnak, nekik! Hiszen a saját szakterületeden te tudod legjobban, hogy működhet ez az ország a lakosság elvárásait legjobban szolgálva! Szükség van a szaktudásodra!
Gondold végig, mondd el, írd le, oszd meg, legyen tele a lap (akár ez is!), a város, az ország azzal, milyen országot szeretnél! Ne add magad oda a kétségnek, kritikának, most csak az állításokra gondolj, a víziókra! Beszéld el, írd le, énekeld el, rajzold le, mozogd, táncold el, kiabáld ki a tüntetéseken! Legyenek ezzel tele a lapok, a blogok, a média, a város, az ország! Beszélj róla a rendszerhívő és rendszerkritikus családtagjaiddal a vasárnapi ebéd után! Mindenkinek van elképzelése, miben szeretne mást, jobbat, sok esetben ezek egybeesnek.
Hisz emberek vagyunk, akik boldogságra vágynak, jólétre, tiszteletet és méltóságot akarnak kapni és adni másoknak, akiknek a véleménye számít és fontos, akik segíteni akarnak a rászorulókon. Többet, jobbat akarunk a gyerekeinknek, unokáinknak, magunknak az elkövetkező húsz, harminc vagy ötven évben, ami még az életünkből hátra van, ami, hidd el, Kedves Olvasó, nem olyan sok, mint gondolod.
Lélegezz mélyet, Kedves Olvasó! Érzed, hogy a mocsárszagú buborék szétpattan, ami eddig körülvett! Megcsap a friss levegő, kiegyenesedik a gerinced, felemeled a fejed, a pillantásod előre néz, a horizontot kémleled. Körbenézel, és látod, hogy rengeteg ember van körülötted, akik ugyanarra néznek, és elindulunk egyszerre egy közös, szebb országért! Olyan Magyarországon akarok élni, ahol az emberek tudják, milyen országban szeretnének élni, elmondják, és tesznek is érte!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/39. számában jelent meg szeptember 29-én.
